Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-714. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a Budapestről-Zománynál az ország határáig épitendő vasutról és ahhoz csatolandó szárnyvonalakról” szóló törvényjavaslat tárgyában

71 í. szám. 85 714. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „a Budapestről-Zimonynál az ország határáig építendő vasútról és ahhoz csatolandó szárnyvonalakról" szóló törvényjavaslat tárgyában. E törvényjavaslatban meg van ugyan állapítva a Budapesttől Zimonyig, illetőleg a szerb határszélig építendő vasútvonal iránya: de nem foglaltatik abban gondoskodás annak kiépítéséről ; hanem az elvi megállapitáson kivtil, a budapest-szabadka-új vidéki fővonalból egy Kalocsáig vezetendő másodrendű vasút kiépítése rendeltetik el; és másfelől: egy Bajára vezetendő szárnyvonalnak építése iránt, az illető vidék érdekeltségével való egyezségkötésre hatalmaztatnék fel a kormány; harmadszor a budapest-zimonyi fővonal: némely nagyobb és így hosszasabb munkát igénylő műtárgyainak építésére nyerne a törvényjavaslatban a kormány felhatalmazást; oly módon, hogy egyfelől: a fővonal építése elömozdittassék ugyan, de építési módozatának ne praejudicálíassék; és másfelől, hogy a nehezebb munkák oly időben végeztessenek be, hogy a Szerbiával kötött nemzetközi szerződésnek is pontosan megfelelhessünk. E positiv intézkedéseken kívül, még két utasítást tartalmaz e törvényjavaslat, egyfelől azt, hogy köteleztetik a kormány, miszerint a fő- és kalocsai szárnyvonal, esetleg a bajai szárnyvonalnak építési módjára nézve, az őszi ülésszakban terjesszen be törvényjavaslatot az országgyűlésnek; másfelől: utasittatik arra, hogy tegyen eleget az 1877: XXVI. t. ez. 10. §-a azon határozatának, mely kimondja, hogy „a budapest-zimonyi vasút építésének biztosítása alkalmával, biztosítsa (a ministerium) egyszersmind Zimonynak Mitroviezezal való összeköttetését is." A törvényjavaslat e rendelkezései, természetük szerint elvi és opportuaitási szempontból iiélendők meg, még pedig közlekedési és pénzügyi tekintetben, eredményükben és kihatásukban egyaránt. Elvi szempontból a fővonal szüksége és kiépítésének módja képezi az első kérdést. A bizottság nem boesátkozhatik a forgalmi politika követelményeinek tüzetes fejtegetésébe; mert e szempontból a bírálat, a közlekedésügyi bizottságot illeti meg, de annyit kénytelen kiemelni, mint elhatározásának egyik főrugóját, hogy a déli és délkeleti forgalomban, a nemzetközi összeköttetés épen azon kapcsolatban, melyben a törvényjavaslat tervezi, szükséges és régen követeltetik a nemzeti közvélemény által, főleg azért, mert a magyar állam befolyása alatt álló és igy a nemzetközi versenyben ép ugy, mint a helyi forgalomban, a magyar forgalmi politika érdekeinek szolgáló közlekedési vonal ez irányban még nincs; míg másfelől: két nagy (vizi és vasúti) nemzetközi vonal van, melyek nem állanak érdekeink szolgálatában. Minthogy pedig — ugy látszik — nem ajánlkozott olyan czélszerű és elfogadható kombináczió, mely érdekünk megóvása mellett, olcsóbban és könnyebben biztosítsa forgalmi politikánk fentebb jelzett követel-