Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

52 703. szám. 2-ik melléklet a 703. számú irományhoz. Különvélemény, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna-, Közép-Szolnok-, Zaránd-megyei és a Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában" beadott 356. számú igazságügyministeri javaslat alapján, az igazságügyi bizottság által átdolgozott és szövegezett törvényjavaslat némely pontjához. I. Az igazságügyi bizottság által szövegezett törvényjavaslat 6-ik %-ának utolsó bekezdését, mely igy szól: >Úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint az arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincs, a tagosítást kívánók birtokához számitandók; ellenben azok, melyeknek úrbéri elkülönítése vagy arányosítása már megtörtént, azoknak birtokához számittatnak, kiknek a megosztás szerint tulajdonát képezik.« Kihagyatni indítvány ózzuk. Midőn megjegyezzük, hogy az igazságügyministeri javaslatnak 6-ik §-a a fent idézett utolsó bekezdésnek megfelelő intézkedést egyáltalában nem tartalmaz, s midőn utalunk arra, hogy szemben a jelen helyzettel és az 1871-ik évi LV. t. ez. 18. és 19-ik §§-ainak rendelkezéseivel, az igazságügyi bizottság által elfogadott 6-ik §. többi intézkedései által, a tagosítás kérelmezésének joga ugy is nagy mérvben könnyittetett: e szakasz utolsó bekezdését kihagyatni indítványozzuk azért, mivel azon intézkedést, hogy az úrbéri haszonvételekkel terhelt azon erdők, legelők és nádasok, valamint az arányosítás alá tartozó azon közös használatú területek, melyeknek rendezése még befejezve nincsen, a tagosítást kívánók birtokához számittassék, nemcsak jogilag nem indokolható, hanem következményeiben felette veszélyes lehet, mert e mellett megtörténhetik, hogy mig ezen elkülönitetlen és arányositatlan területekhez igényt tartóknak összessége a tagosítást ellenzi, egyetlen olyan birtokos, kinek az elkülönitetlen és arányositatlan területhez semmi igénye nincsen, s ki néhány hold földet összeszerzett, ezen néhány hold föld tulajdonára támaszkodva, kéri a tagosítást, mihez azután az elkülönitetlen vagy arányositatlan, sok helyen igen nagy területek hozzászámittatván, ha ezek a tagosítást kívánónak néhány holdjával a tagositandó határ egy negyed részét kiteszik, a bírónak el kellend rendelni a tagosítást, habár az az elkülönitetlen vagy arányositatlan területre igényt tartó összes birtokosok által elleneztetnék is; a mi jogtalan pressiókra is szolgálhat alkalmul. Az utolsó bekezdés azon további intézkedése, hogy az úrbéri elkülönítés vagy arányosítás megtörténte után az