Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.

Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról

703. szám. 39 Az idézett törvény 1. és 11. §§. arányosítás tárgyaivá teszik mindazon közösen és osztatlanul használt külső fekvőségeket, melyek egyéni ingyenhasználat tárgyai voltak. Ezen fogalomhatározat és az arányositási törvény hivatalból leendő végrehajtásának elrendelése a volt Királyföld viszonyaira nem illett, s a szász községek jogos érdekeire sérelmes volt. A szász községek emlékezetet meghaladó időtől kezdve mindig községileg kezeltek jelentékeny ingatlan vagyont, különösen erdőket és legelőket, de ezenkívül szántókat és kaszálókat is, melyek részben és időnként a község tagjainak egyéni ingyen használatára szolgáltak, részben és előforduló szükség esetében pedig mint tiszta községi vagyon használtattak és közjövedelem forrását képezték. A Királyföld lakosainak jogi felfogása és meggyőződése ezen néha közösen és ingyen, s néha fizetés me^ett használt, de mindig községileg kezelt ingatlanok tekintetében határozottan az volt, hogy ezek a községnek mint jogi személynek tulajdonát képezik, s hogy ennélfogva azok semmi egyéni tulajdoni vagy részesedési igényekkel meg nem támadhatók. E meggyőződéssel szemben az 1871. évi LV. t. cz.-nek idézett szakaszai az arányosítás tárgyát képező közös területeknek olyan fogalomhatározatát állították fel, mely a volt Királyföld tiszta községi vagyonának legnagyobb részét arányositandónak, s egyéni vagyonná átváltoztatandónak tüntette fel. E fenyegető veszélyt a Király föld községei mindeddig a törvény végrehajtásának elodázása által hárították el magukról. Az 1871. évi LV. t. ez. 15. §-a az arány oltásoknak a törvény életbelépte után 3 évvel hivatalból leendő folyamatba tételét rendeli el, de ennek daczára, már 9 éve, hogy a törvény életbelépett, és a volt Királyföldön még egyetlen arányosítás sem vitetett keresztül. Ezen elodázása a törvény végrehajtásának különösen a költségek előlegezésének megtagadása által éretett el, most azonban, midőn a költségek előleges beszedése a pénzügyi közegek által foganatosittatik, oly emeltyű fog az arányositási törvény végrehajtására közreműködni, mely a további halogatást lehetetlenné teszi, s ennélfogva komolyan felmerült most annak szüksége, hogy az 1871. évi LV. t. cz.-nek a jelen törvényben eszközölt jelentékeny módosításai mellett, a volí Királyföld arányositási viszonyai is beható figyelem tárgyaivá tétessenek. A községi vagyon felosztásának általános nemzetgazdasági előnyeit vagy hátrányait s különösen a fennforgó esetben bekövetkező hatását mérlegelni az igazságügyi bizottság nem tartotta feladatának, hanem miután felismerte azt, hogy az 1871. évi LV. törvényczikk 1. és 11. §§-ainak szövegezése oda vezet, hogy az ország egy jelentékeny részében a tisztán községi vagyonnak egyénivé tételét eredményezi, nem késett a bizottság elfogadni a 37. §-ban szövegezett azon intézkedést, melyhez az igazságügyminister ur is hozzá járult s a mely szerint az arányositási törvény a volt Királyföld területén, valamint jogfejlődés tekintetében a Királyfölddel azonos tekintet alá eső Teke és Bátos községekre nézve hatályon kivül helyeztetik. Ezen szakasznak törvényerőre emelkedése természetesen nem fog akadályul szolgálni arra nézve, hogy ha a törvényhozás a volt királyföldi községi vagyon rendezését indokoltnak látná, azon esetben azt külön törvénynyel el ne rendelhesse. 38. §. Az országos földtehermentesitési pénzalap terheltetésének megakadályozása érdekében keletkezett 1877. évi XII. t. cz.-ben az igazságügyminister utasíttatott arra, hogy az erdélyi részek iirbéri pereiben alkalmazás végett a törvény elveivel összhangzó rendeletet adjon ki. Ezen intézkedés érvényben maradván, a nevezett törvényben foglalt utasítást minden kétely elhárítása érdekében szükségesnek látszott itt ismételni. 39. §. A 7. alatti szövegezés általános indokolásában már jelezve volt, hogy az eljárás részleteinek rendelet útján szabályozására a ministernek felhatalmazás lesz adandó.