Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról
43 703. szám. E felhatalmazás a bizottság szövegezése szerint az átmeneti intézkedéseken kivül különösen még arra is kiterjesztendő, hogy a szabályrendeletnek idő folytán szükségessé vált módosításait és pótlásait a ministerek jelen, törvény alapján megtehessék. 40. §. A végrehajtási szakaszba mindazon ministereket be kellett foglalni, kiknek a törvény végrehajtása körül teendője lesz. A •/. alatti szövegezésnek ezekben szakaszonkint előadott indokolása után még meg kell említeni három intézkedést, mely a ministeri javaslatban foglaltatott, de a bizottság szövegezésében nem vétetett fel. Egyik a ministeri javaslat 4. §-a, mely az aranyositási ügyeknek hivatalból megindítását újabb 5 évre elhalasztani czélozta. Ezen szakasz az arányosítás költségeinek terhes voltával indokoltatott, de a bizottság úgy véli, hogy az arányosításoknak elhalasztása inkább a Székely- és Szászföldön az arányositással szemben tanusitott ellenzék csillapítását czélozta; miután pedig a bizottság szövegezésének 25. és 37. §-ai e részben remélhetőleg megnyugvást fognak eszközölni, ennélfogva az arányosítások hivatalból keresztül vitelének elhalasztását a bizottság szükségesnek nem véli, sőt ellenkezőleg azon reményét fejezi ki, hogy a kiadandó szabályrendeletben, az ügygondnokok, sadministrativ utón a bíróságok köteleztetni fognak az arányosításoknak lehető gyors keresztülvitelére. Második kihagyott szakasz a ministeri javaslat 8. §-a, mely az erdők úrbéri elkülönítése és arányosítása eseteiben, az erdő között levő területeknek kicserélését czélozza. Az igazságügyi bizottság e szakaszt s az abban foglalt intézkedést egészen kihagyatni határozta, és pedig azon okból, mert sem a kicserélés alá vehető erdő közötti területek fogalmi meghatározására, sem a kicserélés utján adandó érték-kiegyenlitésnek biztosítására megnyugtató módozatot nem talált. Harmadik mellőzött intézkedés azon átmeneti szabály, mely a ministeri javaslat 11. §-ának első sorában áll és azt tartalmazza, hogy a birtokaránylagos költségviselés csak azon birtokrendezéseknél alkalmazandó, hol a mérnök bevezetése még nem történt meg. Az igazságügyi bizottság nem járulhat ezen felfogáshoz, hanem ellenkezőleg elvül azt fogadja el, hogy az új költségviselési rendszer a törvény éleibe léptekor azonnal általánosan hatályba lépjen. Ezen elv helyes alkalmazása. az előhaladás különböző fokán álló birtokrendezési ügyekben, az eddig felmerült költségeknek felszámolását és az eddigi rendszer szerinti kiegyenlítését teszi szükségessé, mire nézve részletes átmeneti szabályok lesznek alkotandók. Ezen intézkedések megtételét és az átmeneti szabályok alkotását a bizottság a 39. §. szerint a ministeri rendelettől várja, de álláspontjának jelzését e kérdésben szükségesnek vélte. Végül jelenti az igazságügyi bizottság a tisztelt háznak azt, hogy az erdélyi román nemzetiségű jogászok Nagy-Szebenben tartott értekezletének, a törvényjavaslat mellőzése, esetleg módosítása iránt, a házhoz beadott s 3564. számú határozattal a bizottsághoz utasított kérvénye, úgy a javaslat általános tárgyalásánál egész terjedelmében, valamint a részletes tárgyalások illető szakaszainál ismételve felolvastatott és az abban foglalt nézetek és fejtegetések figyelemre lettek méltatva. A törvényjavaslat 7. alatti szövegezése által ezen kérvény a bizottságrészéről elintézést nyervén, azt "//. alatt azon ajánlat mellett mutatjuk be, miszerint a t. ház. részéről betekinthetés végett a ház irodájában letétetni méltóztassék. A törvényjavaslatra vonatkozó különvéleményt •///. alatt tisztelettel ide mellékeljük. Budapest, 1880. évi június hó 1-én. Horváth Lajos s. k., Bokros Elek s. k., az igazságügyi bizottság elnöke. az igazságügyi bizottság előadója*
