Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról
34 703. szám. Második lényeges új intézkedés e szakaszban az, hogy a működő és hitelesítő mérnökök állandó bírósági szakértó'k jellegével ruháztatnak fel és a birósági felelősségi törvény hatálya alá soroztainak; — a mely intézkedés horderejét külön indokolni felesleges. 14. §. (min. jav. 10. §.) A bizottság elfogadta a ministeri javaslat 10. §-ának azon elvi álláspontját, hogy birtokrendezési ügyekben az osztályozó és becslő bizottságok összealkotásánál a szakértelem, jellem és elfogulatlanság lehetőleg biztosítva legyenek, azonban az e végre kinevezendő állandó gazdasági szakértők névsorának végleges megállapítását nem kívánja a közigazgatási bizottságra bizni, hanem azok kinevezését az igazságügymiiiisterium kezében látja legmegnyugtatóbb módon biztosítva. • • 15. §. A szakértői bizottság összealkotásánál eltér az igazságügyi bizottság szövegezése a ministeri javaslattól, mert mig a ministeri javaslat 3 szakértőnek kinevezési jogát ruházza a bíróságra, addig a bizottság a szakértők választását, még a szakértői elnök tekintetében is a felekre bizza, s csakis az elnök személye iránti megegyezés hiányában, vagy a választás elmulasztása esetében enged a bírónak kinevezési jogot. Különös indokolást igényel még a feleknek ezen szakaszban felállított érdekcsoportokra való felosztási rendszere, melyet szükségessé tett az a körülmény, hogy mihelyt a rendezés megengedhetősége iránti ítélet, vagy a tagosítás iránti végzés jogerőre emelkedett, azonnal megszűnik az ügynek peres jellege és igy sem felperes, sem alperes az eljárás további folyamában nem fordul elő. Ilyen rendszer mellett a szakértői bizottság összeállításánál a lényegesen különböző érdekek csoportosítását és lehetőleg egyenlő jogokban részesítését törekszik a javaslatnak 15. §-a megvalósítani. A szakértői bizottságban többséget képező állandó gazdasági szakértőknek ugy jellem, mint szakértelem tekiatetébeni minőáültségét a 14. §-ban szabályozott kinevezés utján reméli a bizottság biztosítani, az egyes esetben alkalmazott állandó szakértők elfogulatlanságának biztosítására pedig a szakasz utolsó bekezdésében foglalt kifogások szolgálnak. 16. §• Az ezen szakaszban foglalt felszólalási és hitelesítési eljárás lényegesen különbözik az eddig létezett eljárástól, mert ugy az 1872. évi ministeri rendelet 43. §-a mint az 1876. évi rendelet ll.§-a, az osztályozás és becslés hitelesítését, — a bíró által meghívott más szakértők által rendeli megtétetni. Ezen más szakértőkből összeállított új bizottság sok hibára, sőt visszaélésre is adott alkalmat, mert az új bizottság az egész határ osztályozásánál alapul vett elveket és nézeteket tüzetesen nem ismervén, az egyes felszólalások vizsgálatánál nem igen volt képes a helyes szempontokat felismerni, hanem inkább arra törekedett, hogy az egyes felszólalókat kielégítse; s igy gyakran megtörtént, hogy teljesen hasonló minőségű földek sorában a felszólaló birtokos földje magasabb osztályba soroztatott, mint közvetlen szomszédjaié, kik felszólalni nem akartak. Ezen és több más hibák és visszásságok orvoslását keresi a bizottság abban, ha a felszólalások vizsgálata és a munkálat hitelesítése ugyanazon szakértőkre bizatik, kik az egész műveletet eszközölték. 17. §• Ezen szakasz külön indokolást nem igényel. 18. §. Az előmunkálatok folyama alatt a külön perorvoslatok kizárása egyik lényeges rendelkezését képezte minden birtokrendezési eljárásnak, s igy azt itt is szükségesnek látszott felvenni, azonban az eljáró biró önálló eljárása még is indokolja azt, hogy az előmunkálatok hitelesítése után, a királyi törvényszék az eljáró biró működését a felek előterjesztése nyomán megvizsgálja és a netaláni hibák vagy mulasztások pótlását elrendelje.
