Képviselőházi irományok, 1878. XVI. kötet • 696-773. sz.
Irományszámok - 1878-703. Az igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában” szóló törvényjavaslatról
702—703. szám. 27 Határozati javaslat. Ezen kérvény mellékléseivel együtt kiadatik a kormánynak azon utasítással, hogy az abban, illetőleg a mellékletekben vázolt viszonyokat és a javaslatba hozott módosításokat vizsgálata és tanulmánya tárgyává tevén, jelentését, illetőleg a czélszerfíeknek mutatkozó intézkedések iránt, előterjesztéseit mielőbb tegye meg. Kelt Budapesten, 1880. május 31-én. Falk Miksa s. L, Baross Gábor s. k., a bizottság elnöke. a bizottság előadója. 703. szám. Áz igazságügyi bizottság jelentése, „az erdélyi, ugy a volt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyei és Kővárvidéki területek birtokrendezési ügyeinek egyszerüsitése és gyorsitása tárgyában" szóló törvényjavaslatról. Az igazságügyi bizottság az előzetes tárgyalás végett hozzá utasított 356. számú törvényjavaslatot, az előterjesztés fontosságának kellő méltatásával beható tárgyalás alá vette, s tanácskozásainak eredményét a következőkben terjeszti a tisztelt ház elé. A törvényjavaslat az ország területének csak egy részére terjedvén ki, a bizottság legelső feladatának tartotta annak megvizsgálását, hogy vájjon az ország erdélyi részeiben, valamint a visszakapcsolt Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd megyék és Kővárvidék területén léteznek-e valóban oly eltérő jog- és birtokviszonyok, melyek a külön eljárási szabályok törvényes megalkotását kellően indokolják. E tekintetben a bizottság elfogadta a ministeri javaslat álláspontját, mert tény az, hogy az erdélyi és visszakapcsolt részek birtokviszonyai saz úrbéri kapcsolatból e részekben fennmaradóit jogviszonyok igen lényegesen eltérők Magyarország többi megyéinek jog- és birtokviszonyaitól, mely eltérés a következőtörténeti tényben leli egyszerű magyarázatát. Erdélyben és a (legújabb időkig tényleg ahhoz kapcsolt Kraszna Közép-Szolnok, Zarándmegyékben és Kővárvidéken urbárium behozva, az úrbéri telkek száma és egyes telkek állományának kiterjedése megállapítva sohasem volt. E tekintetben történt ugyan két ízben kísérlet, de azok egyike sem lett befejezve és végrehajtva. — Az egyik kísérlet az 1819-ben administrativ utón elrendelt s 1819/20-ban gr. Cziráky Antal elnöklete alatt végrehajtott úrbéri összeirás volt, melynek az lett volna feladata, hogy az úrbéri viszonyok tényleges állapotát felderítse, s mint hiteles statistikai adat, alapjául szolgáljon az úrbér végleges megállapításának és az urbáriumok behozatalának. — Azonban az akkori kormány a nagy erélylyel végrehajtott összeirás befejezése után csakis] a községeknek általános osztályozását hajtotta még végre, de a községek egyes osztályaiban az úrbéri állományok nagyságát nem állapította meg s az úrbéri telkek számbavételét s azok rendbeszedését nem rendelte el. — A második kísérletet az 1846—47-iki kolozsvári országgyűlés által alkotott úrbéri törvények képezik, melyben az úrbéri viszony rendezésére részletes és kimerítő szabályok alkottattak ugyan, de e törvények az urbérnek 1848-ban bekövetkezett teljes megszüntetése miatt sohasem léptek életbe. Az úrbéri viszony megszüntetése Erdélyben és a visszakapcsolt részekben ily merőben 4*
