Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-650. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntetőtörvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló 313. számú törvényjavaslatnak 7., 40., 41., 42., 43. és 44-ik §§-ra

188 650. szám. tetést meg nem halad. A törvényszékek csekély számát, a törvényszéki területeknek nagyságát, s ennélfogva egyes községeknek a törvényszéki székhelytől való nagy távolságát figyelembe véve, nálunk az egyes birói hatáskör nem szorítható meg oly mérvben, mint azt oly államokban látjuk, a melyekben a törvényszékek területe sokkal kisebb és a melyekben a közlekedés is sokkal könnyebb. Adott viszonyaink közepette a járásbirósági hatáskörnek ilymérvű megszorítása nem volna czélszerű, mert ez által sok olyan ügy soroztatnék a kir. törvényszékek hatásköréhez, a melyek felett jelenben a kir. járásbíróságok Ítélnek, és mert a törvényszéki tárgyalás a vádlottnak, a káros és sértett félnek s a tanuknak, a végtárgyalások gyakori elnapolása miatt, sokszor ismételten is leendő megjelenését tenné szükségessé, mi által nemcsak a bűnvádi eljárási költségek fognának jelentékenyen emelkedni, hanem a tanuknak és feleknek a törvényszékeknél való megjelenése ezeknek is nagy alkalmatlanságot okozna s az inproductiv eltöltött idő nemzetgazdászati hátrányokat is idézne elő. Mind a mellett, hogy a bizottság ezen fontos gyakorlati indokok által vezéreltetve, a járásbirói hatáskör megszorítását tárgyazó indítványhoz nem járulhatott, midőn annak folytán a 40-ik §. szövegét újabb tárgyalás alá vette, az előterjesztett újabb szövegben oly megoldást ajánl a tisztelt háznak, a mely mellett, a nélkül, hogy az előbbi szövegben tervezett járásbirósági hatáskör lényegesen megszoritlatnék, lehetővé tétessék, hogy a járásbíróság által kiszabott büntetés időtartama hat hónapi fogházbüntetést rendszerint meg ne haladjoa. Ezért a bizottság a 358-ik §. szerinti sikkasztás vétségét, mely nem gyakran fordul elő, s melyben a bűnösség kérdésének megállapítása nem ritkán alapos birói cognitiót igényel, a járásbíróságok hatásköréből egészen kivette; a 302-ik §. első bekezdése szerint büntetendő súlyos testi sértés vétségére, a 339. § szerint büntetendő lopás vétségére, a 359. §. szerint büntetendő s gyakrabban előforduló, de könnyebb megítélés tárgyát képező sikkasztásra, végre a két utóbbi vétséggel kapcsolatos orgazdaság (370. §.) vétségére nézve pedig a járásbíróságok hatáskörét azon concret esetekre korlátozta, a melyekben hat hónapot meghaladó fogházbüntetés alkalmazásának helye nincsen; kimondván, hogy a mennyiben a concret esetben hat hónapot meghaladó fogságbüntetés mutatkozik kiszabandónak, a járásbiró a vizsgálat befejezése után az iratokat az illetékes kir. törvényszék által leendő elintézés végett beterjeszteni köteles. Természetes, hogy ezen esetben a kir. törvényszék a büntetés alkalmazásánál nincs korlátolva az által, hogy a járásbíróság azon indokból, mert hat hónapot meghaladó fogházbüntetést talált alkalmazandónak, az iratokat beterjesztette; az eljárás egyszerűsítése miatt azonban kimondani kellett, hogy ezen esetekben a kir. törvényszékek eljárni kötelesek, tehát az ügyet illetőségi szempontból, a járásbírósághoz vissza nem utasíthatják. —• E mellett a 328. és 411. §-ok szerint büntetendő vétségeket, bár ezen esetekben a büntetés hat hónapi fogházbüntetést nem haladhat meg, a vétség alanyaira való tekintettel, a bizottság a kir. törvényszékek hatásköréhez, a 209. §. szerinti vétséget pedig, mely a 39. §-ban elfogadott módosításhoz képest, a budapesti és marosvásárhelyi kir. táblák hatásköre alól kivétetett, tekintettel a büntetés tartamára és a tényállás egyszerűségére, a járásbíróságok hatáskörébe utalandóknak találta. — A marhavész terjedése ellen elrendelt zár vagy egyéb felügyeleti szabályok megsértése által elkövetett és a 446. §. szerint büntetendő vétséget, bár e szakasz második bekezdése esetében egy évig terjedő fogházbüntetés alkalmazásának van helye, a bizottság feltétlenül meghagyta a járásbiróságok hatáskörében, mert ezen vétségnek az elkövetés helyéhez lehetőleg közel és gyorsan leendő megbüntetése mutatkozik szükségesnek. III. A törvényjavaslat 41-ik §-át a bizottság változatlanul fentartotta, mellőzvén