Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.
Irományszámok - 1878-650. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntetőtörvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló 313. számú törvényjavaslatnak 7., 40., 41., 42., 43. és 44-ik §§-ra
650. szám. 189 Tisza Kálmán belügyminister azon indítványát, hogy a kihágásokról szóló büntetőtörvénykó'nyv 92., 93., 94. és 97-ik §-ai szerint büntetendő kihágások is a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utasíttassanak. — Tekintettel arra, hogy ezen szakaszokban foglalt mulasztásért büntetés alkalmazásának csak azon esetben van helye, ha a szolgálat alapos ok nélkül tagadtatott meg, vagy halasztatott el; ezen feltétel fenforgása pedig szakszerű megbirálást igényel: a bizottság nem érezte magát indíttatva, hogy előbbi álláspontjának megváltoztatásával ezen szakaszok eseteit a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalja; habár elismeri, hogy szemben az eredeti javaslattal, mely a 95., 96. és 9á-ik §§-nak egy, illetve két hónapi elzárással büntetendő eseteit is a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalta, a most beterjesztett indítvány kevesebb aggályra szolgál alkalmul. IV. A 42-ik §-hoz felvett pótlással a bizottság teljes készséggel fogadta el Ghorin Ferencz képviselőnek és társainak azon indítványát, mely szerint a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások eseteiben követendő eljárás a belügyminister által, az igazságügyministerrel egyetértőleg, rendeleti utón leszen szabályozandó, — mert addig is, mig a rendőri biráskodás a törvényhozás által szabályoz tátik, az adott körülmények közepette az eljárásnak rendeleti utón való szabályozásától viszonylag üdvös eredményt vár. Nem járulhatott a bizottság ugyanezen képviselőnek és társainak azon indítványához, miszerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez utalt kihágások eseteiben felebbezésnek a kir. törvényszékekhez, s innét ne tovább legyen helye; mert bár az indítványt igazságügyi szempontból kiváló figyelemre méltónak tekinti: mindamellett a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetésének időpontját nem tartja alkalmatosnak arra, hogy ily nagy horderejű változtatás mintegy incidentaliter, az eljárás rendszeres szabályozása nélkül s a bírói hatóságokhoz nem utasított összes ügyekre szervesen ki nem terjedőleg megoldassák; megoldassák akkor, a midőn nem hosszú idő múlva a bűnvádi eljárás végleges szabályozásának és a rendőri biráskodás törvényhozási szabályozásának is be kellend következnie. Ezen végleges törvényhozási szabályozás keretében tartja a bizottság az eljárási szabályokkal összefüggésben tüzetesen szabályozhatónak azon kérdést, hogy a közigazgatási hatóságokhoz mely büntetendő cselekmények sorozandók és azoknak határozata ellen, mely hatósághoz és minő jogorvoslatnak legyen helye? Addig pedig, mig ezen rendszeres szabályozás megtörténend, a bizottság, — miután e kérdés ezuttali tüzetes megoldásával a büntetőtörvénykönyv életbe léptetését elodázni nem kívánja — az adott viszonyoknak megfelelő megnyugvást talál abban, hogy a 41. §. szerint a közigazgatási hatóságok hatásköréhez oly csekély jelentőségű kihágási ügyek soroztattak, melyek természetűknél fogva inkább a közigazgatási hatóságok intézkedéseinek képezik tárgyát, s a melyek addig is legnagyobb részben, a mennyiben általában büntethetők voltak, bírósági eljárás mellőzésével közigazgatási utón büntettettek. V. Ghorin Ferencz képviselő és társainak azon módositványával szemben, mely szerint kihágási ügyekben a kir. táblai ítélet ellen, a törvény helytelen alkalmazása miatt jogorvoslatnak legyen helye, úgyszintén Hosztinszky János képviselő azon indítványával szemben, hogy a kir. táblai ítélet ellen további felebbezés engedtessék akkor, ha a kérdésben, fenforog-e büntetendő cselekmény esete vagy nem, a másodbiróság a kir. járásbíróság ítéletét megváltoztatta, úgyszintén, ha bűntettet vagy vétséget képező cselekmény kihágásnak minősíttetett: a bizottság a 43. §-t a 362. számú jelentés tartalmazta szövegben fentartandónak találta. A 313. számú ministeri törvényjavaslat lényegében ugyanazon álláspontot foglalja el , a melyet a részletes tárgyalás során beadott fentebbi módositványok tartalmaznak. Ezen
