Képviselőházi irományok, 1878. XV. kötet • 619-695. sz.

Irományszámok - 1878-650. Az igazságügyi bizottság jelentése, „a magyar büntetőtörvénykönyvek (1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről” szóló 313. számú törvényjavaslatnak 7., 40., 41., 42., 43. és 44-ik §§-ra

650. szám. 187 A bizottság ebbeli határozatának indokolására a következőket találja kiemelendőknek: I. A 7-ik §. azon szövegében, mely a 362. sz. bizottsági jelentésben foglaltatik, ki van mondva, hogy az 1848: XVIII. t. cz.-nek mindazon szakaszai, a melyek határozottan hatályon kivül helyezve nincsenek, érvényben maradnak. A sajtó-törvény 13. és 33. §§-ainak változatlanul érvényben tartása által, a bizottság az ezen szakaszokban szabályozott fokozatos kizáró felelősséget épen oly terjedelemben, mint ez a büntetőjogi beszámításnak általános elveivel szemben eddig is fennáll, továbbra is fentartatni szándékolta; és miután a büntetőjogi beszámitás általános elvei, a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv megfelelő intézkedései által lényegben változást nem szenvedtek: a bizottság azon nézetben van, hogy nyomtatvány utján elkövetett büntettek és vétségek eseteiben, az okszerű törvénymagyarázat szerint, a sajtótörvény értelmében egész terjedelemben és változatlanul fenntartott fokozatos kizáró felelősség, az előbb megállapított szöveg mellett, a büntetőtörvénykönyvek életbeléptetése után is épen úgy lett volna alkalmazandó, mint a hogy alkalmazandó volt és alkalmaztatott eddig; vagyis, hogy akkor, a midőn a sajtótörvény 13. és 33. §§-ai által szabályozott speciális felelősség alkalmazásának esete forog fent: a felelősség megállapításánál az, hogy a fokozatos sorrendben feleletre vonandó egyént szándékos és tudatos cselekmény terheli-e vagy nem? tekintetbe nem jöhet. Hogy azonban az e tárgyban felmerülhető kételynek is eleje vétessék, a bizottság a 7-ik §. első bekezdését változatlanul megtartván: ezután következő, a fentebbieknek megfelelően szövegezett új (második) bekezdést állapított meg: »Nyomtatvány útján elkövetett bűntettek és vétségek eseteiben az 1848: XVIII. t. ez. 13. és 33. §§-ai alapján felelősségre vonandó személyekre nézve, a bűntettekről és vétségekről szóló büntetőtörvénykönyvnek a felelősséget tárgyazó mindazon intézkedései, a melyek az 1848: XVIII. t. ez. 13. és 33. §§-ból folyó felelősséggel ellentétben állanak, nem alkalmazandók.* Ezzel kapcsolatban, és tekintettel az erdélyi részekben és a polgárosított határőrvidéken érvényben lévő sajtó-rendtartásoknak azon rendelkezéseire, melyek szerint nyomtatvány útján elkövetett büntetendő cselekmények eseteiben, a bűnösök a büntetőtörvénykönyv általános rendelkezései szerint büntetendők ugyan, de e mellett a szerző, illetve szerkesztő, a kiadó és a nyomda-tulajdonos azon esetben, ha valamely nyomtatvány büntetendő cselekményt tartalmaz, az e részben fennálló sajtó-rendtartási szabályok szerint akkor is felelősségre vonandók, ha a büntető törvénykönyv ál! alános szabályai szerint való felelősségre vonásnak esete fenn nem forog: a bizottság az e részben szintén felmerülhető kételyek megelőzése szempontjából a 7-ik §. 2-ik, most már 3 ik bekezdését akként találta módositandónak, hogy kifejezetten kimondva legyen, miszerint a nyomtatványokban foglalt büntetendő cselekményekért való különös felelősség szabályozását tárgyazó intézkedések is hatályban maradnak; minek következtében azután a 7-ik §. utolsó bekezdése is megfelelően általánosítva módosíttatott. II. Tekintettel birói szervezetünk tényleges viszonyaira, különösen arra, hogy a kir. törvényszékek száma 62-re leszáilittatván: ezzel az egyes birói hatáskör megszorítása lehetlenné tétetett, s tekintettel arra, hogy büntető ügyekben a kir. járásbíróságokat ez idő szerint minő hatáskör illeti meg: a bizottság nem találta elfogadhatónak Chorin Ferencz képviselő és társai indítványának azon vezéreszméjét, mely szerint a járásbirói hatáskör rendszerint oly vétségekre lenne korlátozandó, a melyeknek büntetése három hónapi fogházbün-