Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.
Irományszámok - 1878-557. Törvényjavaslat a láncz- vagy kötélhajózásról
108 557. szám. Huzalkötél Megfelelő erejű*) lánczszem vasaczélmunkaereje szakadása átmérője milliméterben stilya méterenkint ., . ». stilya átverője méterenmilhmeter ^int átmérője milliméter stilya méterenkint munkaereje szakadása átmérője milliméterben stilya méterenkint ., . ». stilya átverője méterenmilhmeter ^int átmérője milliméter stilya méterenkint kilogramm súly szerint átmérője milliméterben stilya méterenkint 21.3 22.3 23.3 24.2 25.2 27.2 28.3 29.2 30.2 32.5 34-4 37-6 1.42 1.49 1.73 1.86 2.04 2.36 2.73 3.00 3.22 3.47 4.00 4.47 16.3 17.4 18.2 19.2 20.4 21.3 22.3 23.3 24.2 25.2 27.2 28.3 0.80 0.93 0.99 1.11 1.18 1.42 1.49 1.73 1.86 2.04 2.36 2.73 1727 1829 2134 2286 2540 2896 3353 3556 3962 4268 4877 5487 10160 11176 13209 14225 15241 17273 19305 21337 23369 25401 29565 34546 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 28 30 6.5 7.5 8.3 9.1 9.9 10.9 12.1 13.0 14.1 16.2 17.7 20.3 • Ezen táblázat a hajó vezetését illetőleg azt az előnyt mutatja, hogy a víz egyenlő ellenállása mellett, a lánczból, mint a melynek súlya nagyobb, ezen súlynak megfelelő arányban rövidebb rész elég a hajót fentartani, mint a kötélből s igy a kötél mindig kisebb szöglet alatt esik munka alá, mint a láncz: tehát a kötél alkalmazása mellett mindig kevesebb erő vész el, mint a láncznál; sőt ugyanezen oknál fogva, hogy a kötél könnyebb s egyenlő ellenállást véve hosszabb és igy szabadabb vezetékül szolgál, a hajó kormányzása is könnyebb, mint lánczczal, könnyebb e szerint a hajók és kanyarulok megkerülése is. A kötél, könnyebb voltánál fogva, mély vizekben alkalmasabb, nem különben előnyösebben használható kavicsos mederben is, mint a láncz, miután a kavicsszemeket nem szedi föl magával. Ellenben a kötél alkalmazásánál az a hátrány mutatkozik, hogy a vízállás és a víz folyásának változásainál, elzátonyosodások esetében a kötél nem oly könnyen változtatható mint a láncz, melyet tetszés szerint hosszabbíthatunk és rövidíthetünk, s igy a kötél, oly gyorsan és nagy mértékben váltakozó és zátonyozó vizeknél, mint a Maros, Dráva stb. kevésbé ajánlatos. A kötél, — kivált a vastagabb kötél — összetoldása is, szakadás esetén több munkát kivan, mint a lánczé, azonban újabb időben sikerült, különösen kisebb átmérőjű vashuzalköteleket is csekély erővel és idővesztéssel hidegen összekalapálni; valamint az is bizonyos, hogy a huzalkötél nagyobb szívóssággal birván, nem szakad oly hamar mint a láncz. Egészben véve, különösen a hajó vezetése szempontjából, a huzalkötél használata a lánczczal szemben előnyösebb s a huzalkötél általánosb használata mindinkább terjed is. Evreinoff, ki kezdetben az oroszországi kapaszkodó hajózásnál általában csak lánczot használt, utóbb lehetőleg mindenütt a huzalkötelet alkalmazta; mit különben a takarékosság elve is igazol, miután egy 25 milliméter átmérőjű kötél méterenkint 1.35—1.40 frankba vagyis kilogrammonkint 0.6 frankba, mig egy ennek megfelelő erős, 20 millira. átmérőjű közönséges láncz métere 4.55, ugyanily szabályos lánczé 6.37 frankba, vagyis kilogrammonkint 0.7 s illetőleg 0.5 frankba kerül. (Az Elbén egy mrtfl. láncz 10,000 s egy ennek megfelelő huzalkötél 6,000 tallérba számíttatik; maga ugyan a lánczon vontató gőzös 25.000, s a kötélen vontató 48,000 tallérba került.) .*) L. Touage sur cables metalliques, systéme de Mesnil, par A. Buquet. Paris 1860.
