Képviselőházi irományok, 1878. XIV. kötet • 523-618. sz.

Irományszámok - 1878-557. Törvényjavaslat a láncz- vagy kötélhajózásról

104 557. szám* 1826/7-ben Bourdon tett kísérletet a Rkőne-n két 30—30 lóerejíí gőzössel. A hajó a mai gőzösökéihez hasonló kerekekkel is el volt látva s gépe ezeken kivül egy hengert (dobot) is hajtott, mely 600 méter hosszú kender- vagy lenkötél föltekerésére szolgált Egy-egy ily kötél alsó vége a gőzösről a horgonyon vontat'sra készen álló hajóra (vontára) adatván: a kerekek mozgásba tétettek, a kötelet a haladó hajóról kívánat szerint a vizbe hányták s midőn a kötél fogyatékán volt, a vontató megállította kerekeit s meghorgonyzott. Most a kötélnek a gőzösön maradt végét a kerekektől függetlenített hengerre vették, mely mozgásba hozatván, a kötél föltekerését s ezzel az egy vagy több hajónak (vontaknak) a gőzösig vontatását eszközölte. A mint az első gőzös meghorgonyzott, a második gőzös ment előre a kötéllel s folytatta az első által előbb végzett szolgálatot, mely fölváltva a vontatást némi folytonossággal eszközölte, a Tourasse- és Courteaut-féle futosok szolgálatát maguk a vontató gőzösök látván el. *) Az »Academie des sciences« 1827-ben kísérleteket tétetett a Szajnán (Seine-n) oly hajóval, mellnek kétoldalt, úgy mint a Bourdon-félének, egy-egy kereke volt; a két kereket összekötő tengely pedig a hajó előtt nagyobb távolban megerősített kötél föltekerésére s ez által a hajónak magának eló'revitelére, — vagy ha a kötél a hengerről valamely más hajóra volt hátra eresztve, ennek vontatására is szolgált. A kerekeket, úgy mint az úszó malmokét (hajómalmokét) a viz folyása forgatta s így azok legtöbb előnynyel működtek, ha a hajó a legsebesebb folyásban horgonyzott s a lehető legnagyobb víznyomás segítségével tekerte föl maga után a terhes hajókat. — 1828-ban tizennyolcz ily hajó készült a Khóne-ra; de a rendkívül nagy kötélfogyasztás költségei, nem engedték a vállalatot virágzásra emelkedni. Egy időre ismét megszűnt minden újitás, s a mint 1844 és 1857 közt némely mozgalom nyilatkozott is, az a mászó hajókkal igen ferde irányt kezdett venni. A mondott időközben ugyanis számosan vettek engedélyt oly hajók alkalmazására, melyek viz- vagy gőzerővel hajtva, ide-oda mozgatható czuczákkal (Stölzel) jobban mondva mankókon-, avagy fölebbalább emelhető fekmentes tengely körül forgó vaskoszorúkba foglalt rudakkal a viz fenekébe kapaszkodva másztak. **) Szerencse, hogy ugyan akkor hivatottabb elmék sem szűntek meg a kapaszkodó hajózás rendszerével komolyabban foglalkozni. Az elsorolt kísérletek képezik a kapaszkodó hajózás fejlődésének első korszakát. Hajtóerőül, mint láttuk, először az állati erő, később a gőz, majd a viz nyomása is használtatott. Az erő' közvetítésére (kapaszkodóul) először egyszerű tekerőt (gerendelyt), majd a gőzgép kerekei tengelyét alkalmazták; és fogódzóul először egyes kötélszálakat, majd fölváltva több kötélszálat, később pedig lánczot is használtak. Kezdetben a kötelet, illetőleg köteleket külön naszádokkal rakták le és folytonosan változtatták; késö'bb egy azon lánczot az egész út hosszán kihúzva állandón használták. A vontató hajó majd külön magánosan mozgott, majd egyszerre saját haladása közben, vagy csak álló helyéből vontatott. Két mozzanatra nézve tehát, t. i. az egész hajózási vonal hosszán kinyújtott fogódzó (kötél vagy láncz) használatának előnyeire és a vontaknak a vontatóval együttes mozgósítására nézve, miként ez ma is gyakorlatban van, a kezdeményezés, sőt az útmutatás is megtörtént. Ehhez járul, hogy egyúttal a gőz használatának előnyei is a hajózásnál e közben szintén ismeretesbek lettek. Ezzel a kísérletek a tapogatózás szűk korlátain jóval fölülemelkedtek s hogy az ezekre alapított vállalatok nagyobb fejlődésnek nem indultak és mélyebb gyökeret nem verhettek, annak tulaj donitható, hogy a berendezés még igen költséges s a kezelés igen nehézkes volt; a hajtó*) Megemlítendő, hogy Bourdon volt első ki a Saőne-n, ép úgy mint de Rigny a Seine-n, a lánczot a forgalmi vonal egész hosszában használta; a midőn természetesen az imént leirt kezelés fölösleges volt s az újabb berendezés az előbbinél előnyösb lehetett. L. Traité du touage sur chaine noyée. Ch. Labrousse, 1866. Paris. **) Grappins-nek hivták. A Rkőne-n állítólag még ma is láthatók.