Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.
Irományszámok - 1878-417. Törvényjavaslat a phylloxera vastatrix rovar ellen követendő rendszabályok ügyében kötött nemzetközi egyezményről és az ebből folyó intézkedésekről
46 417. szám. Két forinttól 10 frtig egy napi, azon felül pedig minden 10 frtig terjedő összeg helyett egy-egy napi elzárás állapítandó meg. Jelen törvény végrehajtásával a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister illetőleg, Horvát- és Szlavonországban a Horvát-Szlavonországok bánja bizatik meg. B. Kemény Gábor s. k., földmívelés', ipar- és kereskedelmi minister. Melléklet a 417. számú irományhoz. Indokolás. Az 1877. év elején a svájczi szövetségtanács, tekintve a szőlőkre nézve veszélyes phylloxera rovarnak Európaszerte észlelhető gyors terjedését, Ausztria, Magyarország, Németország, Spanyolország, Portugál-, Olasz és Francziaország, Románia és Szerbia kormányaihoz meghívást intézett, hogy a phylloxera rovar terjedésének megakadályozása czéljából alkalmazandó nemzetközi rendszabályok megállapítása végett Lausanneban 1877-ik évi augusztus 6-án tartandó értekezleten magukat képviseltessék. A magyar kormány a meghívásnak a svájczi szövetségtanács által közölt programm alapján engedvén, Emich Gusztáv cs. és kir. asztalnokot, mint a rovartanban szakértőt és Molnár István, mint az országos gazdasági egyesület által kijelölt borászati szakférfit küldötte ki, a nemzetközi értekezleten leendő részvételre, melyen a meghívott államok — Románia és Szerbia kivételével — mind képviselve voltak. Ezen értekezlet beható tanácskozások után egy határozati javaslatban állapodott meg, melyet elfogadás végett az értekezlethez járult államok kormányainak ajánlott. A határozati javaslat szerint: a különböző államok közt oly nemzetközi egyezmény hozatott javaslatba, melynek alapján minden állam a phylloxera rovar tárgyában fennálló, esetleg tervezett törvényes intézkedéseit kiegészítvén, kormányát felhatalmazza: hogy minden államban a phylloxeravészes helyek és vidékek kijelöltessenek; hogy a veszély esetében a phylloxera-lepett szőlőkre nézve minden megkívántató intézkedést megtehessen ; hogy közigazgatási utón működő felügyelő bizottságok és a szükséges intézkedéseket végrehajtó közegek alkalmaztassanak, melyek a szőlőket, kerteket, faiskolákat ellenőrizzék, a jelenségekhez képest felülvizsgálják és magát a phylloxera-veszélyt tanulmányozzák; hogy a szőlőtőke és részeinek belföldi forgalma, a vészes és egészségesnek tartott területeken szabályoztassék; hogy az ily szállítmányok csomagolásának, gyanúsak megsemmisítésének és esetleg fertőtlenítésének módja megállapittassék; hogy az egyezményhez járuló államok közt az értekezleten elfogadott elvekhez képest, a szőlőtőke - részek és egyéb élő növények nemzetközi forgalmának szabályozása eszközöltessék; s végre ezen nemzetközi forgalomra bocsátott tárgyak csomagolási módja is megállapittassék. A lausannei értekezlet a fentjelzett nemzetközi egyezmény létrehozatalára a svájczi szövetség-tanácsot kérte fel, mely is 1877. év végén az értekezletben résztvett államokat 1878. évre Bernbe újabb értekezletre hivta össze, hogy ott az egyezmény véglegesen megköttessék.
