Képviselőházi irományok, 1878. XIII. kötet • 397-522. sz.

Irományszámok - 1878-479. Törvényjavaslat a magyar büntető törvénykönyvek(1878:V. t. cz. és 1879:XL. t. cz.) életbeléptetéséről

212 479. szám. Ily kivételt tartalmaz mindenekelőtt a 4. §., melyben ki van mondva, hogy az új büntető törvénykönyvek hatályba lépte után is hatályban maradnak azon törvények és azon m. kir. ministeri rendeletek, melyekben az új büntető törvénykönyvek tárgyát nem képező valamely cselekmény vagy mulasztásra oly büntetés van szabva, mely nem a kir. bíróságok előtti eljárás utján állapítandó meg, vagy a melyek büntetése a kir. bíróságok hatáskörébe tartozik ugyan, de nem büntető eljárás utján eszközöltetik. Ennélfogva hatályban maradnak mindazon törvények és m. kir. ministeri rendeletek, melyek a büntető törvénykönyvek tárgyát nem képező ' valamely cselekményre vagy mulasztásra közigazgatási utón kiszabandó büntetést állapítanak meg. Ilyenek például az ipartörvényről szóló 1872 : VIII. törvényczikk, a méter-mérték behozataláról szóló 1874 : VIII. törvényczikk, a keleti marhavész elleni intézkedésekről szóló 1874: XX. törvényczikk, a cselédtartásról szóló 1876 : XIII. törvényczikk, a közegészségügy rendezéséről szóló 1876 : XIV. törvényczikk reudclkezései, a melyek közigazgatási utón kiszabandó büntetéseket állapítanak meg a büntető törvénykönyvek keretébe nem tartozó oly cselekményekre és mulasztásokra, a melyek minőségüknél fogva ezen külön törvények rendelkezései szerint ezután is büntetendők lesznek. Hatályban maradnak továbbá azon törvények is, a melyekben a megállapított büntetés a királyi biróságok által, de nem büntető eljárás utján alkalmaztatik, a kereskedelmi törvény (1875: XXXVII. törvényczikk) 21., 130., 159., 218—222., 246. és több szakaszaiban, úgy a záloglevelek biztosításáról szóló 1876 : XXXVI. törvényczikk 32—34. §-aiban megállapított s a királyi biróságok által, de nem büntető eljárás utján kiszabandó rendbüntetéseket, valamint a fegyelmi büntetéseket tárgyazó törvények ; nemkülönben az 1848 : III. törvényczikk 32. és következő szakaszainak a ministerek feleletre vonását tárgyazó rendelkezései is. A 3. és 4. §§. rendelkezéseinek összefüggéséből kitűnik, miszerint a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetésével meg fog szűnni büntethetősége mindazon cselekményeknek, melyeknek büntethetősége a törvényen és a magyar királyi ministeri rendeleten kivül másnemű rendeleteken vagy a szokásjog megállapításain alapul, és pedig akkor is, ha a büntetés alkalmazása nem birói, hanem közigazgatási hatóságok hatásköréhez tartozott. E tekintet alá esnek Erdélyben a visszakapcsolás előtt, a polgárosított határőrvidéken pedig a polgárosítás megtört énte előtt kiadott rendelelek szerint büntetendő cselekmények is, melyeknek büntethetőségét a magyar büntető törvénykönyvek életbeléptetése után fentartani nem lehet. A törvényhatóságok és városok szabályrendeleteinek ideiglenes érvényben tartása tárgyában, a megfelelő külön intézkedések a 12. és 13. §-okban foglaltatnak. Az 5. és 6. §-okban tüzetesen fel vannak sorolva azon törvények, melyek kivételesen hatályban tartatnak, daczára annak, hogy eddig biróság előtti büntető eljárás utján voltak büntetendők. Az itt fentartott törvények oly cselekményekre és mulasztásokra állapítanak meg büntetést, melyek az új büntető törvénykönyvek intézkedéseinek tárgyát nem képezik ugyan, melyeket azonban, minőségükre való tekintettel, nem büntetendőknek nyilvánítani nem lehet. A 7. és 8. §§. a mezei rendőrségről, az erdei kihágásokról szóló, úgy az egyenes adók és jövedékek sjfb. iránt fenálló jogszabályoknak érintetlenül hagyása tárgyában intézkednek; a 9. §. pedig az ipartörvényről szóló 1872: VIII. t. ez. 90. és 92. §§-nak intézkedéseit a bűntettekről és vétségekről szóló büntető törvénykönyv 60. §-ának rendelkezésével hozza összhangzásba, ugyanazon törvény 91. §-ának rendelkezését pedig — miután e tárgyban a büntető törvénykönyvek szabatosan intézkednek — egészen hatályon kivül helyezi. A 4. §. szerint fenntartott törvényekben és ministeri rendeletekben megállapított büntetéseket a büntetőtörvénykönyvek intézkedéseinek megfelelően átidomítani s illetőleg a pénzbüntetéseknek szabadságvesztés-büntetésre való átváltoztatása tárgyában is intézkedni szükségesnek mutatkozván, az idevonatkozó rendelkezéseket a törvényjavaslat 10. és 11. §-ai tártai-