Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. szám. 83 tását és visszaadását, ha a férj erre törvény szerint kötelezve nem volt. A női vagyon biztosítása vagy visszaadása ily esetben mint indebiti solutio jelentkezik, s e minőségénél fogva önmagában hordja érvénytelenségét. Hogy volt-e a férj bizonyos esetben a női vagyon biztosítására vagy kiadására kötelezve, az a magánjog elvei szerint ítélendő meg, s a javaslat e részbeni intézkedése nehézséget már azért sem okozhat, mert magát a biztosítási vagy kiadási kötelezettséget érintetlenül hagyja, tehát sem a jelenleg fenálló, sem az esetleg alkotandó magánjog intézkedéseinek nem praejudicál. 29. §. A 29. §. tulajdonképen csak kiegészítése a megelőző intézkedéseknek, s indokolását azon elvben találja, mely szerint fraus et dolus nemini opitulatur. Azon jogcselekvények, melyeket a közadós egyenesen a hitelezők megkárosítására irányzott szándékkal teljesít, kell, hogy megtámadhatók legyenek még akkor is, ha a közadós azok teljesítésekor fizetési tehetlenségét nem ismerte. Az ily jogcselekvények megtámadhatását azonban a 29. §. kettős feltételhez köti; megkívánja ugyanis egyrészről, hogy a közadós a cselekvényt egyenesen hitelezői megrövidítésére irányzott szándékkal vigye véghez; másrészről hogy a másik fél a közadós ezen szándékát ismerte légyen. Mindezt a dolog természete szerint a tömegnek kell igazolni, s a javaslat e részben a tömeget semmiféle vélelemmel sem támogatja és nem támogathatja; mert ha a törvény a hitelezők megtámadási jogát általában időtől nem teszi függővé, ha nekik megengedi, hogy a csődnyitás előtti távolabb időre is visszamehessenek, — ebbeli jogukat oly feltételhez kellett kötni, mely a jogügyletek ily módoni megtámadását kimentheti; ily feltételként jelentkezik az, hogy a mala fides-t ugy a közadós, mint a másik fél részéről a tömegnek kell igazolni, mit ha tenni képes, nincs semmi ok arra, hogy a jogcselekvényt meg ne támadhassa. Hogy a megtámadható jogcselekvények valamely perben vagy peren kivül történtek-e, a dolgon mitsem változtat; mert az eredményre nézve teljesen irrevelans az r hogy a hitelezők megrövidítésére irányzott cselekvény mily körülmények közt teljesíttetett. 30. §. A váltó mint a hitel abstract képviselője, mint a kereskedelmi forgalom leghivatottabb fizetési médiuma sokat vesztene jelentőségéből, ha az általa képviselt fizetési igéret oly körülmények miatt tétetnék bizonytalanná, melyek arra látható befolyást nem gyakorolnak, s melyek a közvetlen váltóadós speciális viszonyain alapulnak. A' kereskedelmi forgalomban méltán óvakodnék mindenki oly Ígéretet készpénz gyanánt elfogadni, melynek teljesítése a közadósnak később bekövetkezett fizetési tehetlensége miatt megtámadtathatik. És habár tagadni nem lehet, hogy a váltóval ép ugy, mint bármely más ügylettel a hitelezők rovására irányzott visszaélések történhetnek, — mindamellett a váltó lényegével, annak szem elől nem téveszthető rendeltetésével merőben ellenkeznék, ha annak birtokosa a váltóösszeg visszafizetésére kényszeríttetnék azért, mert az adós a fizetés idejekor összes tartozásainak eleget tenni képes nem volt. Éhez járul még, hogy a váltónál a forgatás következtében sokan lehetnek |a teljesített fizetés visszakövetelése által érdekelve, kik jogtalan zaklatásnak tétetnének ki, habár a zaklatás a váltóügylet rendes lefolyása szerint, mint teljesen indokolatlan jelenkeznék. A javaslat tehát ép ugy, mint a nevezetesebb európai törvények, kivételt tesz azon fizetés tekintetében, melyeta közadós egy reá intézvényezett — idegen — vagy egy általa kibocsátott — saját — váltóra teljesít, s e fizetést a 27. §-ban érintett körülmények alapján rendszerint megtámadtatni nem engedi. Ez intézkedés azonban mereven felállítva ép oly kevéssé volna indokolható, mint a fizetés feltétlen megtámadása; miért is a tervezet a váltóra teljesített fizetés tekintetében csak annyiban tesz kivételt, a mennyiben a váltóbirtokos, kit előzői ellen visszkereset illetne, a fizetés elfogadására visszkeresetének különbeni elvesztése mellett a váltótörvény szerint kötelezve n*
