Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
178 360. szám. delt csődnek is meg kell szűnnie, feltéve, hogy a magán hitelezőknek viszonya a közadóshoz, a csőd további folytatását szükségessé nem teszi. Az egyes tagok magánvagyonára nyitott csődnek kényszeregyezség által befejezése, a javaslat rendszerével egyáltalán nem ellenkezik; a hitelezőkre nézve pedig igen sok esetben kívánatos és előnyös lehet. A társasági hitelezők a nélkül is követeléseiknek csak fedezetlen részével fordulhatnák az egyes tagok csődtömege ellen, rájuk nézve tehát a külön csőd befejezése sok esetben határozott előny nyel járhat; miért is az egyezségnek azon módját, melyet a javaslat 247. §-a szabályoz, teljesen indokoltnak lehet tekinteni. Hogy az ily egyezségnek tárgya egyedül a társasági tag magánvagyona lehet, az a dolog természetéből következik, s bővebb indokolást már azért sem kivánhat, mert a társasági vagyon egészen külön csőd alá tartozik; mert továbbá a magánhitelezők, kik a külön csődnél a társasági hitelezőkkel concurrálnak, a társasági vagyonra igényt nem tarthatnak, tehát arra nézve egyezséget nem is köthetnek. A külön csődben kötött egyezség természetes következményeként jelenkezik az, hogy a társasági tag, a társasági adósságok tekintetében, a személyes felelősség alól felszabadul; ő tehát a megkötött egyezség után a társasági adósságokért csak azon vagyonával felel, mely őt a társasági tömegből illetné. E vagyonát a külön csődben keletkezett egyezség nem érinti; miért is az utóbbinak a társasági csődre befolyása nem lehet. 248.—250 §§. A kényszer-egyezség megkötésére vonatkozó szabályoknak szükségképeni sanctióját képezik a 248—250. §§-ban foglalt intézkedések, melyek a kényszer-egyezséget bizonyos esetekben hatálytalannak nyilvánítják, vagy annak megtámadását a hitelezőknek megengedik. Ez intézkedések különféle feltevéseken alapulván, s különféle eseteket szabályozván, nem lehet felesleges azok általános indokolása helyett, az egyes intézkedéseket részletes vizsgálat tárgyává tenni. A248.§. szerint, a kényszer-egyezségen alapuló leangedések ipso iure hatályukat vesztik, ha a közadós az egyezség megkötése után csalárd bukás miatt jogérvényesen elitéltetik. Ez esetben az egyezségnek, mert a javaslat abból indul ki, hogy a hitelezők kisebbségének kényszerítését csak az esetben lehet jogosnak tekinteni, ha magára a többségre nézve a körülmények kényszerítő hatása az egyezséget szükségessé teszi; ha tehát a közadós egész vagyonát hitelezői rendelkezése alá bocsátja, s ezek teljes kielégítésre még sem számithatnak, s ennélfogva saját érdekükben kiegyezni kénytelenek. Mindez máskép áll, ha a közadós csalárd bukás miatt elitéltetik] mert ez esetben a kényszernek nemcsak jogossága, hanem szüksége is elesik. Hogy a javaslat a szóban lévő esetben az egyezséget a hitelezőkkel szemben tehát a leengedések tekintetében ipso iuré hatálytalannak nyilvánítja, abban találja indokolását, hogy a jogi elvek szerint azon okok, melyek miatt valamely ügylet érvényesen létre nem jöhet, az ügylet megsemmisülését vonják maguk után, ha később merülnek fel. Ugy, de ha ezen elv a jogügyletekre általában alkalmazható, az még inkább alkalmazandó a kényszer-egyezségre, mely a kisebbség jogait ennek beleegyezése nélkül rövidíti meg, s e természeténél fogva nem tartozhatik azon ügyletek közé, melyeknek minden esetben fenntartását indokoltnak lehetne tekinteni. Ezenfelül a javaslat 248. §-a azon esetről is intézkedik, ha a közadós ellen az egyezség megkötése után csalárd bukás miatt bűnfenyitő vizsgálat indíttatik, megengedvén az esetben a csődbíróságnak, hogy ez akár valamelyik hitelező kérelmére, akár hivatalból a közadós javainak zár alá vételét elrendelhesse; tehát a biztosítási intézkedés által, a közadós elitéltetése esetére, a megkárosított hitelezők érdekeit megvédhesse. Maga azon körülmény, hogy a közadós ellen vizsgálat indíttatott, még nem igazolhatná az egyezség félretételét', de igenis igazolhatja azt, hogy a közadósra nézve, ki a csalás gyanúja alatt áll, hitelezőinek további megkárosítása lehetlenné tétessék. Miután azonban a zár alá vétel csak az esetre bírhat joghatálylyal, ha a közadós
