Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

156 360. szám. békés elintézése a tárgyalás alkalmával nem sikerül. Ez esetben, miután a csődbiztost birói hatáskör nem illeti, a peres kérdésre nézve birói cognitiónak van helye, mely a tervezet szériát a csődbíróságot illeti. Végre mint szükséges kiegészítése a felosztási terv elintézésének jelenkezik a tervezet 189. §-a, mely szerint egyrészről a birói határozatot feltételező követelésekre eső összegek egyelőre, vagyis a határozat jogerőre emelkedéséig birói letétbe helyezendők, illetőleg a 179. §. határozatainak megfelelőleg gyümölcsözőleg elhclyezendők. 190-194. §§. A felosztási terv végrehajtását a megállapított követelések kifizetése, s a peres tételek biztosítása képezi. Az egyikre úgy, mint a másikra, különös intézkedések nem szükségesek; miért is a javaslat e tekintetben mindössze a szükséges elővigyázati szabályok megállapítására szorítkozik. A megállapított igények közt azonban lehetnek olyanok, melyeknek kielégítése a közönséges fizetés szabályaitól eltérő intézkedéseket kivan. Ide tartoznak az évi járadékok, a tartási igények, a visszatérőleg teljesítendő, nemkülönben a halasztó feltételhez kötött fizetések. Ezen igények miként kielégítésének megállapításánál tekintettel kellett lenni a javaslat első részében foglalt intézkedésekre, melyek materialis természetüknél fogva magát az eljárást is kell hogy szabályozzák. A mi különösen a bizonyos időszakokban visszatérőleg teljesítendő fizetéseket illeti, e tekintetben az első rész 67. §-a aképen intézkedik, hogy azok, kiket ily igények illetnek, a csődtömeg ellen az esedékes lejáratkor teljesítendő fizetések biztosítását követelhetik. Ha már most az ily igény az érintett §. értelmében megállapíttatik, igen természetes, hogy annak kielégítése is ugyanazon §. értelmének megfelelőleg történik. Az illető hitelező ugyanis csak azt követelheti, hogy részére a fizetés a mindenkori lejáratra biztosittassék; misem természetesebb tehát, mint az, hogy az ily követeléseknek mindenekelőtt tökésittetni kell; hogy továbbá a tőkésített összeg, melynek kamatai a visszatérőleg teljesitendő fizetésnek megfelelnek, gyümölcsözőleg elhelyeztessék ; hogy végre a jogosult fél a gyümölcsözőleg elhelyezett összeg kamatainak élvezetéhez jusson. Mindezt a javaslat 190. §-ának első bekezdése határozottan megkívánja; tehát teljesen eleget tesz azon intézkedésnek, mely az első rész 67. §-ában a kérdéses igények tekintetében foglaltatik. * A Jelfüggesztő feltételhez kötött követelés kifizetését a hitelező, a 68. §. indokolása szerint, a feltétel bekövetkezte előtt még az esetben sem követelhetné, ha a maga részéről a tömegnek biztosítékot adna. Az ily hitelező igénye mindössze odáig terjed, hogy a tömegtől a fizetésnek a feltétel bekövetkezte esetére leendő biztosítását követelheti. Ezt rendeli a 190. §. második bekezdése, mely szerint a halasztó feltételhez kötött követelésnek megfelelő összeg egyelőre, vagyis a feltétel bekövetkeztéig birói letétbe helyezendő. Ez intézkedés is tehát teljesen megfelel a 68. §-ban kimondott elvnek; mert nem kötelezi a tömeget egyébre, mint a mire a hitelezőnek a most érintett §. szerint kétségtelen joga van. Miután a tervezet 64. §-a szerint a hitelezők azon kamatokat, melyek őket csődön kivül illetnék, a csődtömeg ellen is érvényesíthetik, — igen természetes, hogy a felosztásnál a kamatokra is, melyek az egyes hitelezőket illetik, tekintettel kell lenni; valahányszor tehát felosztás történik, az egyes követelések után a kamatok is, és pedig azon napig számitandók, melyen a kifizetés valószínűleg megtörténhetik; magától értetvén egyrészről, hogy a kamatok oly esetben, midőn a követelésre részletfizetés történik, nem az egész tőkétől, hanem a kifizetés alá kerülő összegtől járnak; másrészről, hogy a kamatok, a mennyiben a csődnyitás előtt még folyóvá nem lettek, a csődnyitás napjától, mint általános lejárati naptól számitandók. A •pénzfelvételhez való jogosultság körül felmerülhető kételyek elhárítása, és egyúttal az ügykezelés egyszerűsítése végett rendeli a javaslat 193. §-a, hogy ha a fél a csődeljárásban