Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
360. szám. ; 153 kérdéses követelések csak azon összeggel jöhetnek számitásba, mely a külön alapból ki nem került, tehát mint személyes követelés az általános csődtömeget terheli. Egészen máskép áll a dolog oly esetben, midőn a külön alap a részletes felosztás idejekor még értékesítve nem lett, midőn tehát az általános tömeget terhelő quota még meg nem állapitható. Ez esetre legczélszerübbnek látszott megállapítani, hogy a kérdéses követelések teljes összegük szerint vétessenek számitásba, s úgy, mint a többi követeiésok, elégíttessenek ki; mert csak ekként válik lehetségessé az előleges felosztást minden zavar nélkül foganatosítani; holott ellenkezőleg, vagyis az összeg ideiglenes visszatartásával az előleges felosztás az ily követelésekre nézve illusoriussá válnék. Daczára azonban az ideiglenes kielégítésnek, a kérdéses követelések eredeti jellegüket el nem vesztik; azok az általános csődtömeget csak annyiban terhelik és terheltetik, a mennyiben a külön alapból kielégítést nem nyernek; ugyanazért szükséges volt azon szabályokat is megállapítani, melyek a külön alap eladása esetében az általános csődtömegből teljesített fizetések visszatérítésére nézve irányadóul szolgálnak. A tervezet itt is két lehető' esetet különböztet meg; ugyanis a szóban lév.ő követelések a külön alapból vagy teljes vagy részletes kielégítést nyerhetnek; az első esetben magától érthetőleg az egész összeget, melyet az általános csődtömegből illetéktelenül nyertek, ez utóbbinak visszatéríteni tartoznak, vagyis az általános tömeg a kifizetett egész összeggel az illető hitelező helyébe lép; a tömeggondnoknak állván kötelességében arról gondoskodni, hogy az általános csődtömegnek a kifizetett Összeg a külön alap vételárából megtéríttessék. Az utóbbi esetben ellenben irányadóul azon elvnek kell szolgálni, mely szerint az általános csődtömeget a külön alap által biztosított követelésnek csak fedezetlen része terhelheti; miért is a hitelező, ki a most érintett alapból csak részletes kielégítést nyer, az általános csődtömegnek csak azop összeget tartozik visszatéríteni, mely fedezetlen követelésének az általános tömegre eső hányadát meghaladja. Lényegileg a most érintett elvek szolgálnak irányadóul azokra nézve is, a kiket visszakövetelési jog illet, s a különbség mindössze abban áll, hogy a reájuk eső felosztási hányadot az igény jogérvényes megállapításáig kiadni nem lehet; miért is annak egyelőre bírói letétbe kell helyeztetni. 181 — 183. §§. Már a 178. §. indokolásában érintetett, hogy a javaslat bizonyos esetekbea a felosztást formaszerű terv nélkül is megengedi; tehát lehetővé teszi, hogy a csődhitelezők azon apparátus nélkül is, melylyel a formaszeru felosztás jár, részletes kielégitéshez juthassanak. Ez a 181. §. első bekezdése szerint minden oly esetben történhetik, midőn a 179. §-ban megállapított feltételek megvannak, vagyis ha a felszámolási határnap megtartása után elegendő' alap áll rendelkezésre, s a csődvagyon az első osztályba eső követelések fedezésére teljesen elegendő úgy, hogy a második osztályba eső követelésekre bizonyos összeg marad. Ez esetben s az érintett feltételek mellett a javaslat megengedi, hogy a tömeggondnok a választmány egyetértésével s a csődbiztos jóváhagyásával, a rendelkezésre álló alapot a csődhitelezők közt rövid utón, tehát a formaszerű felosztási terv mellőzésével s a közvetlenül érdekeltek meghallgatása nélkül feloszthassa. Miután ez esetben a felosztás úgy a bíróság jóváhagyása, mint az érdekeltek meghallgatása nélkül történik, igen természetes, hogy annak ellenőrzése a csődbiztos egyik legfőbb kötelességét képezi, ki az e részbeni mulasztásokért felelősségre vonható. Készint ez okból, részint pedig azért, mert ha a rövid útu felosztás ellen nehézségek merülnek fel, azok megítélése leghelyesebben a csődbiztosra ruházható, — teszi a javaslat a felosztás kérdéses nemét egyenesen a csődbiztos jóváhagyásától függővé olyképen, hogy ennek szabadságában áll a szándékolt felosztást egyszerű ellenzésével, illetőleg jóváhagyása megtagadásával meggátolni, tehát a tömeggondnokot formaszerű felosztási terv készítésére kényszeriteni. Hogy azonban a hitelezők a csődbiztos önkénye ellen védve legyenek; hogy a rövid útu felosztás, a csődbiztos ellenvetése KBPVH. IROMÁNY 1878—81. X. KÖTET. 20
