Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.
Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat
154 360. szám. daczára is, foganatosítható legyen, — a javaslat megengedi a tömeggondnoknak, hogy ez a csődbiztos tagadó határozata ellen, a csődbírósághoz fordulhasson, mely azután a javaslatba hozott felosztást vagy megengedi, vagy nem; az első esetben a felosztás nyomban foganatosittatik; ellenben az utóbbi esetben a tömeggondnok, a mennyiben folyamodással élni nem akar, formaszerü felosztási tervet köteles készíteni. A mi magát a formaszerű felosztási tervet illeti, melylyel a következő §§. határozatai szerint az eljárásmik egy önálló neme hozatik kapcsolatba, — e tekintetben a javaslat 182. §-a lehető rövidséggel állapítja meg azon kellékeket, melyek szerint a felosztási tervnek szerkesztetni kell, hogy annak alapján a felosztást biztossággal foganatosítani lehessen. Ez ugy érhető el, ha a felosztási terv mindenekelőtt a tömeg netaláni költségei és tartozásai fedezésére szükséges öszszeget tünteti fel; mert e tételek kiváltságos természetüknél fogva, minden az általános tömegbe tartozó követelést megelőzvén, teljes összegük szerint veendők számításba s vonandók le azon alapból, melyre a csődhitelezők igényt tarthatnak. Hogy a most érintett tételekre eső összegek nem minden esetben állapithatók meg az utolsó fillérig, az természetes, mert azok az eljárás folyama alatt többre vagy kevesebbre mehetnek; az e részbeni számítás tehát legfelebb proximativ természetű lehet; ez azonban a felosztásnál akadályt már azért sem képezhet, mert azon összeg, mely a tömeg költségei és tartozásainál mint meggazdálkodott esetleg megmarad, a csődhitelezőkre esik, kik azt a végleges felosztásnál minden esetre megkapják. Ha a tömeg költségei és tartozásai fedezésére szükséges összeg aproximative megállapíthatott, a felosztás lehetővé tételére szükséges, hogy az összes csb'dhitelezök követelései úgy tőkében, mint járulékaikban kiszámítva legyenek; mert a követelések teljes összege, szembeállítva a felosztandó alappal, nyújtja azon arányt, melyben az egyes hitelezők a felosztandó összegekben részesülnek; végre a felosztási tervnek ki kell tüntetni az összegeket, melyek az egyes követelésekre esnek, mert csak eként válik lehetségessé a felosztási terv helyességét megbírálni. Az előleges felosztás nem lenne biztonsággal eszközölhető, ha a tervben a peressé vált követelések egész összegük szerint s az igénybe vett osztályozással fel nem vétetnének ; az ily igények mindaddig, mig véglegesen elutasítva nem lettek, az általános csődtömeget terhelik; azok mellőzése vagy más arányban felvétele tehát a csődvagyon végleges rendezésénél mulhatlanul zavarokat vonna maga után; mig ellenben, ha teljes összegük szerint s az igénybe vett osztályozással vétetnek számitásba, minden eshetőségre nézve könnyű az elintézés. Az ily követelésekre eső osztalék ugyanis a javaslat 179. §-a szerint egyelőre birói letétbe helyeztetvén, a követelés megállapítása esetében az illető hitelezőnek kiadatik, elutasítás esetében pedig az általános csődtömeghez csatoltatik, s a végfelosztás alkalmával a hitelezők közt kiosztatik. A valódiság vagy osztály tekintetében megtámadott követelések azonban a javaslat szerint kétfélék lehetnek; vagy olyanok, melyek per utján érvényesitendők, vagy olyanok, melyek felett nem a bíróság, hanem valamely hatóság határoz; éhez képest a javaslatnak az előleges felosztásnál is különbséget kellett tenni, s a perre utasított igényeket csak az esetben lehetett figyelembe vehetőknek nyilvánítania, ha a permeginditás a felosztási terv elkészítéséig igazoltatott; ellenkezőleg az ily követelések mint nemlétez'ők, a tervezetbe fel nem vétethetnek. Miután azonban nem lehetetlen, hogy az illető hitelező a pert megindította s csak az igazolást mulasztotta el, — meg kellett engedni, hogy az igazolás azon határidő alatt, mely a feloszlás elleni észrevételek érvényesítésére a következő §§-ban megállapíttatik, érvényesen megtörténhessék, mely esetben természetesen a felosztási tervnek is változást kell szenvednie; kötelessége lévén ily esetben a tömeggondnoknak a tervet az igazolásnak megfelelőleg átalakítani. Ez a dolog természete szerint csakis az észrevételek felett tartott tárgyalás után történhetik; mert a tömeggondnok csa L ekkor jut azon helyzetbe, hogy a felosztási terv netaláni hiányaival megismerkedjék.
