Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

360. szám. 151 valamelyik hitelező indította volna meg. A kérdéses intézkedésből, kapcsolatban a 175. §. harmadik bekezdésben foglalt határozattal, önként következik a tömeggondnok azon jogosítványa, melynél fogva ez a már megkezdett végrehajtási eljárásba bármikor beléphet, azt az érdekelt hitelező helyett teljes joggal folytathatja a nélkül, hogy a már folyamatban lévő eljárást újra megkezdenie kellene. Azon korlátozások, melyek e részben a tömeggoadnok jogkörére nézve irányadóul szolgálnak, a javaslat 160. §-ában állapittatnak meg; a tömeggondnok tehát minden egyes esetben csak úgy járhat el, ha a szándékolt lépések vagy feltétlenül megengedvék, vagy a 160. §-ban kijelölt jóváhagyásokon alapulnak. Mig a javaslat a tömeggondnokot a zálogos tárgyak bírói árverezésére jogosítja fel, ;i zálogos hitelezőknek e jogot nem adhatta meg, hanem azokat egyenesen a végrehajtási árverésre utalja; a zálogos hitelezők állásán ugyanis, miként ez már ismételten kiemeltetett, a csődeljárás által változás nem történik, jogaik tehát ugyanazok maradnak, melyekkel a csődnyitás előtt bírtak. A zálogos hitelezők valamint egyrészről joggal követelhetik, hogy jogaik a hitelezők intézkedései által ne alteráltassanak, — úgy másrészről nem kívánhatják, hogy a csődnyitás folytán oly előnyben részesittessenek, melyre a csődön kivül igényt nem. tarthatnának. A zálogos hitelezők jogos igénye semmi esetben sem terjedhet tovább, mint a teljes, kielégítésig, melyet csőd esetében is a rendes utón szorgalmazhatnak. Az, hogy ki által és mi módon nyernek kielégítést, reájuk nézve teljesen irreleváns lehet; ugyanazért a 175. §. második bekezdése épen nem alterálja a zálogos hitelezők jogait, midőn a tömeggondnokot a zálogos tárgyak beváltására, természetesen a zálogos sommá teljes lefizetése mellett feljogosítja. Eltekintve attól, hogy a tömeg a zálogos tárgyakat rendszerint kedvezőbben értékesítheti, mintha azok a hitelezők által adatnak el, — lehetnek esetek, melyekben a tömegnek érdekében áll, bizonyos zálogtárgyakat visszaszerezni, mi csak úgy lehetséges, ha a tömeggondnoknak a kérdéses jog megadatik, s a zálogos hitelezők az általuk bírt tárgyak kiadására köteleztetnek. Már fentebb érintetett, hogy az ingatlanok eladását tárgyazó eljárás az esetben is, ha azt a tömeggondnok eszközli ki. a csődeljárás kiegészítő részét nem képezi, hanem ettől egészen függetlenül és pedig a peres eljárás általános szabályai szerint folyik le. Ez elv határozott kifejezést nyer a javaslat 176. §-a által, mely szerint a külön kielégítés alapjául szolgáló dolgok jövedelmeinek és vételárának felosztása, a javaslat 53—-58. §§-ainak figyelembe vétele mellett, a törvénykezési rendtartás értelmében történik. Azon kérdés tehát, hogy a zálogos hitelezőket minő tételeknek lehet és kell megelőzni csőd esetében, a javaslat 53—58. §-aiban megállapított elvek szerint lesz megoldandó. A hitelezők összességének, tehát a tömegnek érdekeit közvetlenül a tömeggondnok képviseli ; neki áll kötelességében nemcsak a tömeg jogait érvényesíteni, hanem arra is ügyelni, hogy a tömeg mások jogainak érvényesítésénél sérelmet ne szenvedjen. Hogy a tömeg minden zálogos tárgynál érdekelve lehet, az már több ízben hangsúlyoztatott; ez érdek felett őrködni a tömeggondnok hivatása, ki mint ilyen, mindazon cselekvényeknél, melyek valamely zálogos követelés érvénye sitése czéljából történnek, a csődhitelezőket képviselni, s különösen arról gondoskodni tartozik, hogy a felesleg, tehát az, mire az általános csődtömeg minden egyes esetben igényt tarthat, rendeltetésétől el ne vonassék. A tömeggondnok ebbeli kötelessége és jogosultsága általában a tömeggondnoki tiszt természetéből következik ugyan; mindamellett a viszonyok helyes rendezése szempontjából nem látszott feleslegesnek, a tömeggondnok szóban lévő jogát és kötelességét világosan megállapítani. 3. A ceődhitelezők kielégítése. 178-180. §§. Már több izben hangsúly oztatott, hogy a csődeljárás csak úgy felelhet meg czéljának, ha a hitelezők kielégítésére szolgáló alapot mielőbb ezek rendelkezése alá teszi, hogy a hite-