Képviselőházi irományok, 1878. X. kötet • 360-394. sz.

Irományszámok - 1878-360. Magyar csődtörvényjavaslat

106 360. szám. tekintve végre, hogy a versio in rem — és ilyennek tekinthetők azok szolgálatai, kik a közadós háztartásában, gazdaságában vagy iparüzletében állandóan alkalmazva voltak — a tömeg értékének fenntartása vagy gyarapitása által oly értéket képvisel, mely minden csődhitelezőnek javára szolgál, melyet természeténél fogva nemcsak a személyes hitelezők, hanem a tömeg hitelezői közt is bizonyos előjogokban lehetne részesiteni, a javaslat a személyes hitelezők közt oly osztályozást állapit meg, mely a mellett, hogy az eddigi intézkedésekkei szemben kétségtelen haladásnak tekinthető, nem ignorálja azon tekinteteket sem, melyeknek kellő figyelembe vétele nélkül, intézkedései természetellenes felforgatását képeznék a jelenlegi állapotnak. Éhez képest 2. a javaslat az első osztályban rendeli kielégíttetni a) a csődöt közvetlenül megelőző évre hátralevő évi vagy munkabéreket nemcsak azért, mert e követeléseket az újabb európai törvények kivétel nélkül kedvezményben részesitik; hanem azért is, mert azoknak, kik a közadós szolgálatában állandóan alkalmazvák, e minőségüknél fogva nem igen áll módjukban magukat követeléseikre nézve biztosítani; mert továbbá az e részbeni előjog sem az általános hitel, sem a többi hitelezők érdekeivel nem ellenkezik. Éhez járul még, hogy az ily módon alkalmazottak követelése, illetőleg az annak alapját képező szolgálati viszony mindenki által felismerhető s terjedelmére nézve oly jelentéktelen, mikép a hitelezők összességével szemben figyelembe alig jöhet, magára a szolgálati viszony lehetőségére nézve pedig nagy fontossággal bir. Az, mit ők követelhetnek, csak megtérítése azon szolgálatoknak, melyeket a közadósnak s általa közvetve magának a tömegnek tettek; jogos és méltányos tehát, hogy e követelések, melyek bizonyos tekintetben a versio in rem jellegével birnak, minden személyes hitelezőt megelőzőleg elégittessenek ki. Mig azonban a javaslat az évi, illetőleg a munkabéreket az által, hogy azokat az első osztályban és pedig első helyen rendeli kielégittetni, kétségtelen előnyben részesiti, az előnyt nem terjeszti és nem terjesztheti ki a szolgálati viszonyból eredő egyéb követelésekre, például azon kártérítési igényekre, melyeket a szolgáló személyzet, a szolgálati viszony időelőtti felbontása miatt a rendes béren kivül támaszthatna; az ily követelésekre nézve a szolgálati személyzet is a csődhitelezők sorába tartozik és semmiféle kedvezményt nem igényelhet. Hogy a csőd tartama alatt esedékessé váló évi vagy bérkövetelések nem a személyes igények közé tartoznak, azok után, mik a tömeg tartozásai és költségeire nézve felhozattak, kétséges nem lehet; mert ez esetben a szolgálati viszonyból eredő igények mint a tömeg tartozásai jelenkeznek, s mint ilyenek minden, tehát még a kiváltságolt követeléseket is megelőzik; ha pedig a szolgálati viszony a csőd tartama alatt a közadőssal szemben áll fenn, ez esetben az a tömeget semmiféle alakban nem terheli, hanem a bukott privát tartozását képezi, mely esetleg ennek keresményéből nyerhet kielégitést. A mi az időt illeti, melyre nézve a hátralékos évi vagy bérkövetelések kiváltságos kielégítésben részesittetnek, e tekintetben a tételes törvények lényegesen eltérnek egymástól, s öszhang egyedül a porosz, osztrák, dán s a német törvény közt létezik, melyek kivétel nélkül az egy esztendei bért részesitik kedvezményben. A javaslatnak e tekintetben nemcsak azért kellett és lehetett a most érintett tör. vények intézkedéseit elfogadni, mert azok a méltányosságnak teljesen megfelelnek; hanem azért is, mert azok úgy az ideiglenes csődrendtartás (20. §.), mint jelenlegi csődtörvényünk (83. §.) intézkedésével is megegyeznek; habár ez utóbbi a cselédek követeléseit nem az első, hanem a második osztályba rendeli soroztatni. Az, hogy a szolgálatban álló személyek a bukottnak gyermekei, vagy hogy ennek szolgálatát a csődnyitás idejekor már elhagyták, e tekintetben különbséget azért nem tehet, mert a most érintett körülmények a követelés jogi természetét meg nem változtatják. Végre a javaslat intézkedése szerint, mely határozottan azokról rendelkezik, kik a bukottnál állandóan alkalmazva voltak, az első osztályba nem sorozhatok azok követelései, kik a bukottnak egyes szolgálatokat, habár ismételve teljesítettek és nemcsak fize-