Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-338. A honositási bizottság jelentése, „a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” szóló törvényjavaslatról

276 338. szám. S'l, alatti melléklet a 338. számú irományhoz. Különvélemény, az 1., 15., 30„ 33. és 37. i§.-lioz. „A magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről" szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalására kiküldött bizottságnak alólirt tagjai a bizottság többsége által el nem fogadott következő inditványok és módosítások tárgyában kisebbségi különvéleményt terjesztenek be a következendőkben : 1-ször. A törvényjavaslatnak 1-ső §-ához azon új alinea inditványoztatott, mely szerint: magyar állampolgár egyidejűleg más állam polgára nem lehet, kivéve az uralkodó ház tagjait, mely alinea azonban a bizottság többsége által el nem fogadtatott. A bizottság e tárgybeli kisebbsége ragaszkodik ezen alineához s kéri a t. házat, hogy ezt elfogadni méltóztassék, mert: a) az, hogy egy magyar állampolgár egyúttal és egyidejűleg más államnak is lehessen polgára, ellenkezik a magyar államiság eszméjével s a magyar állam tekintélyével. Hogy valaki magyar s egyúttal például orosz alattvaló legyen, nem volna összeegyeztethető azon kizárólagossággal, a mely a magyar állam individualitásának hangsúlyozására s a magyar állampolgári jellegnek kitüntetésére múlhatlanul szükséges; 6) egyúttal és egyidejűleg rendszerint nem lehet senki két vagy több államnak polgára, mert ez a politikai jogokkal való visszaélésekre adhatna alkalmat s a magánjog terén is roppant bonyodalmakat és complicatiókat idézhetne elő ; c) vannak állampolgári kötelességek, mint például a katonakötelezettség, mely alól az, a ki magyar s egyúttal más állam polgára volna, könnyen kibújhatnék; d) azon polgár, a ki egyidejűleg két államnak polgára, azon esetben, ha a két állam egymással háborúban áll, vagy semlegességre, vagy arra volna kárhoztatva, hogy állampolgári hűségét, esetleg esküjét is, egyik vágyba másik állammal szemben megszegni kénytelenittetnék; e) a világ legszabadelvübb államai tiltják a kettős állampolgárságot, — hiányzik tehát az indok arra, hogy mi más államoknak oly engedményt tegyünk — a melyben bennünket a külföld viszont nem részesít ; j) e tekintetben kivételt képez ugyan a köztünk s Ausztria között tényleg fennálló e tárgybeli viszony, mert van mintegy 40—50 ausztriai család, a mely egyszersmind magyar iudigenatussal is bir, azonban eltekintve attól, hogy ezzel még nem volna indokolva, hogy a magyar állampolgár, — a mint azt a javaslat pedig megengedi — egyidejűleg német vagy olasz állampolgár is lehessen, 8 eltekintve attól, hogy néhány család érdekének egy nagy elvet felál-