Képviselőházi irományok, 1878. IX. kötet • 302-359. sz.

Irományszámok - 1878-323. Törvényjavaslat a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről

216 323. szám. 48. §. A jelen törvény végrehajtásával a ministerium, illetőleg a belügyminister, a horvátszlavon-dalmátországi bán és a határvidéki országos hatóság bízatnak meg. Budapest, 1879. évi október hó 8-án. Beadja: Tisza Kálmán s. K rninisterelnök. Melléklet a 323. számú irományhoz. Indokolás, „a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről" szóló törvén vi avaslathoz. A magyar állampolgárság a jelenleg fennálló törvények és törvényes gyakorlat szerint megszereztetik: a) nyíltan, az úgynevezett honfiúsitás utján; 6) hallgatagon, lakói jog szerzése, az adózók közé felvétel és a belföldön való hoszszabb idejű tartózkodás által. A honfiúság törvény által adományoztatik, s a honfiúsitott csak a honpolgári eskü letétele után válik magyar állampolgárrá — mig az állampolgárság hallgatagon az állampolgárok közé való felvétel és eskűletétel nélkül is, a fölebb eló'adott módon megszereztetik. A magyar állampolgárság megszerzésének ezen utóbbi módja, a mely nem törvényen, hanem régi és folytonos gyakorlaton alapul, oly határozatlan és kételyekre alkalmul szolgáló, hogy a belügy ministerium kényszerülve volt azoknak, a kik hallgatagon megszerezték már a magyar állampolgárságot, folyamodásukra honositási okleveleket állitani ki. Ily módon keletkezett azon legújabb gyakorlat, mely szerint a magyar állampolgárság a belügyministertó'l nyert honositási levél s a hűségi eskü letétele által is megszereztetett. Ezen gyakorlat mégis a magyar állampolgárságnak hallgatag szerzési módját nem szüntette meg. Joghatálya a törvény általi honfiúsitásnak az volt, hogy a honfiúsitott magyar nemes lett, és ha külföldön fó'rendű volt, itt is czíinét, rangját megtartotta, egész 1840-ig a fó'rendiház tagjává is lett. A kik hallgatag módon vagy a belügyministeriumtól nyert felvételi oklevél által szerezték meg a magyar állampolgárságot, ez által magyar nemességet nem nyertek s 1848. évig azon jogokat szerezték meg, a melyekkel addig a nem nemes magyar alattvalók bírtak, 1848. év óta pedig birtokába léptek mindazon jogoknak, a melyekkel a magyar állampolgárok birnak. A törvény általi honosítás útján szerzett állampolgárság nemcsak a honosított személyére, hanem annak törvényes maradékaira is, a törvényben kifejezetten kiterjed, sőt kiterjed ez a honosított törvényes nejére is, miután hazai jogunk szerint: az asszony férje czímében és rangjában részesül. Ugyanez áll a hallgatagon honosultakra nézve is. Ezen felül megszereztetik a magyar állampolgárság leszármazás és házasság által, a mennyiben a fennálló gyakorlat szerint magyar állampolgár törvényes neje és törvényes gyermekei — s magyar állampolgárnő törvénytelen gyermekei magyar állampolgároknak tekintetnek.