Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

156. szám. 51 202. §. (222. §.) A ki gátolni akarja, hogy ellenfele esküt tegyen, érveit a per folyama alatt adja elő. 204. §. (224. §.) A bíróság azt, a ki esküt tenni tartozik, az ítéletben nevezze meg s rendszerint csak magukat a perben álló feleket kötelezze az eskü letételére. 205. §. (225. §.) Ténykörülmények iránt, melyeket nem maga a perben álló fél, hanem csak egy harmadik, kinek jogaiba lépett, vagy kinek cselekményei által köteleztetett, különösen felhatalmazottja, engedményezője vagy szavatosa; vagy ha a kezes ellen foly a per, a föadós ismer öntudomásából: az eskü a bíróság belátása szerint, ezen harmadiknak is fenhagyható, vagy megítélhető. Ugyanezen feltételek alatt a kereskedési jogügyekben a czímvezetök, könyvvivök és segédek is bocsáttathatnak esküre. 206. §. (226. §.) Az atya, gyám vagy gondnok olyan körülmények iránt, melyeket saját meggyőződésükből tudnak előadni, az általuk képviseltek ügyeiben, akkor tehetnek esküt, ha ezt az utóbbiak maguk letenni nem képesek. 207. §. (227. §.) Az iránt, hogy ki tegyen esküt a jogi személyek (17. §.), vagy több pertárs ügyében: 203. §. Az eskü meg nem engedhető azon félnek: a) a ki az esküvel bizonyítandó tény történtekor élte tizenkettedik, azon időpontban pedig, melyben az esküt leteendő jrenne, tizenhatodik évét még be nem töltötte; b) a ki testi vagy elmebeli fogyatkozások miatt, avagy más oknál fogva, arról, a mit esküvel kellene bizonyítani, saját érzékei által biztos tudomást nem szerezhetett. A ki nyereségvágyból elkövetett valamely büntetendő cselekvény, avagy hamis eskü miatt bűnösnek ítéltetett, csupán az ellenfele által neki kínált, vagy az ellenfele által neki visszakínált föesküre bocsátható.