Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

52 156. szám. a felek a perben nyilatkozni tartoznak. Ha a felek közt erre nézve megállapodás nem jött létre: az érdekeltek viszonyaihoz képest a biró határoz. 209. §. (229. §.; Az eskü nemei: a föeskü, póteskü, becslő eskü és felfedező eskü. 210. §. (230. §.) A föesküvel való bizonyítás akkép történik, hogy a bizonyító fél a döntő ténykörülmények iránt, ellenfelét a föesküvel megkínálja, ha semmi más bizonyítéka nem létezik is. Ezen eskü még a válaszban vagy viszonválaszban is kínálható. 211. §. (231. §.) Föesküt feltételesen is lehet kínálni azon esetre, ha a bizonyítás más módon nem sikerülne. Ha az eskü-kinálással tanuk vagy bírói szemle általi bizonyítás kapcsoltatik össze: a biró először a tanúkihallgatást vagy a szemle megtartását rendelje el. 212. §. (232. §.) A midőn mindkét félnek saját ténye forog fenn, vagy a bizonyítandó ténykörülményről mindkét fél közvetlen tudomással bir: a megkínált fél a föesküt vagy letenni vagy visszakínálni tartozik. 213. §. (233. §.) Ha az ajánlott föeskü elfogadására nézve a perben határozott és világos nyilatkozat nem történt: ugy tekintendő, mintha a fél, kinek a föeskü kináltatott, azt elfogadni és letenni vonakodnék. (214. §.) 208. §. Az eskü tartalma az ítéletben vagy az eskütől függővé tett egyességben szószerint befoglalandó, s egyszersmind azon jogkövetkezmények is meghatározandók, melyeket az eskü le nem tétele von maga után. A bíróságnak jogában áll az Ítéletben a leteendő eskünek a felek által ajánlott szövegét módosítani, és a bizonyítandó döntő ténykörülményre szorítkozó szabatosb szerkezetben megállapítani.