Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-156. Törvényjavaslat a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában

156. pontban pedig, melyben tanúskodásra felhivatnak, tizenhatodik evőket be nem töltötték: továbbá a kik elmebeli vagy testi fogyatkozásnál fogva a valóságot bizonyosan meg nem tudhatták, vagy azt kétségtelen módon előadni nem képesek: végre a kik hamis tanúságért, vagy hamis esküért már büntetve voltak, tanukul el nem fogadtathatnak. 172. §. (192. §.) Az ellenfél kifogása folytán tanuságtételre nem bocsáthatók: a) a bizonyító fél meghatalmazottja általában, ügyvéde pedig azon perben, melyben a felet képviselte vagy képviseli; b) azok, a kik vallomásaikból, vagy a per kimenetelétől közvetve vagy közvetlenül kárt vagy hasznot várhatnak; c) azok, a kik a bizonyitó fél ellenfelével ellenségeskedésben vagy perben állanak; d) a bizonyitó felmenő vagy lemenő ágbeli rokonai, ha az ellenfélhez is hasonló viszonyban nem állanak; ugy szintén a bizonyitó fél házastársa vagy jegyese. 173. §. (193. §.) Mennyiben fogadhatók el alkalmas tanukul a bizonyitó fél oldalrokonai vagy sógorai; továbbá a szolgálati személyek a munkaadó mellett, mig ennek szolgálatában állanak; végre azok, kik valamely nyereség-vágyból elkövetett bűntettben vagy kihágásban bűnösnek ítéltettek, vagy hamis tanúságért avagy hamis esküért kereset alatt állanak: e per körülményei szerint a 'biró ítéli meg. 174. §. (194. §.) A ki tanukkal kivan bizonyítani, köteles a tanú vezeték- és keresztnevét, polgári állását és lakását a kérdő pontokban előadni, melyek a rendes eljárásnál az illető perirathoz csatolandók. Ha a kérdöpontok halmozottak, vagy utasítást adnak a feleletre: azokat a biró az előbbi esetben egyes tételekre oszthatja, az utóbbiban pedig máskép köteles szerkeszteni.