Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.

Irományszámok - 1878-174. Törvényjavaslat a berlini szerződés beczikkelyezéséről

174. szám. 377 les crétes de Vosna et Zuvak la ligne qui sépare les aux de la Duka de celles du KaragaC-Su et rejoint la Mer Nőire entre les deux riviéres de ce nom. Article XV. S. M. le Sultan aura le droit de pourvoir á la défense des frontiéres de térre et de mer de ía province en élevant des fortificátions sur ces frontiéres et en y entretenant des troupes. L'ordre interieur est maintenu dans la Roumelie Orientale par une gendarmerie indigéne assistée d'une milice locale. Pour la composition de ces deux corps dönt les officiers sönt nommés par le Sultan, il sera tenu eompte, suivant les localités, de le religion des habitants. S. M. I. le Sultan s'engage a ne point employer de troupes irreguliéres télies que Bachibozuks et Cirkassiens dans les garnisons des frontiéres. Les troupes réguliéres destinées a ce service ne pourront, en aucun cas, étre cantonnées chez l'habitant. Lorsqu'elles traverseront la province, elles ne pourront y fairé de séjour. Article XVI. Le gouverneur général aura le droit d'appeler les troupes ottomanes dans les cas ou la sécurité interieure ou extérieure de la province se trouverait menacée. Dans l'eventualité prévue la S. Porté devra donner connaissance de cetté décision ainsi que des nécessités qui la justifient aux Représentants des Puissances a Constantinople. Article XVII. Le Gouverneur général de la Rumelie Orientale sera nőmmé par la S. Porté, avec, l'assentiment des Puissances, pour un terme de cinq ans. Article XVIII. Immédiatement aprés l'echange des ratifications du présent Traité, une Commission Européenne sera formée pour elaborer d'accord avec la Porté Ottomane, l'organisation, de la Roumelie Orientale. Cetté commission aura a déterminer, dans un délai de trois mois, les pouvoirs et le attributions du gouverneur général ainsi que le régime KÉPVH. IROMÁNY 1878 — 81. VI. KÖTET. Karagaő-Su vizétől választja el,• s a Fekete tengert éri el a két e néven nevezett folyó közt. XV. czikk. 0 Felségének a szultánnak jogában fog állani a tartomány határainak szárazon és tengeren való védelméről gondoskodni az által, hogy azon határokon erődítéseket emeltet és legott katonaságot tart. A belső rend keleti Ruméliában benszülött csendőrség által fog fentartatni, a helyi néphad (militia) támogatása mellett. E két testület összeállitásánál, melynek tisztjeit a szultán nevezi ki, helységenként a lakosság vallása számításba fog vétetni. 0 Felsége a szultán kötelezi magát arra, hogy a határhelyőrségekben nem rendes csapatokat, minők a basibozukok és cserkeszek, nem alkalmaz; az e czélra szolgáló rendes csapatok a lakossághoz semmi szín alatt be nem szállásolhatok. Midőn a tartományon átvonulnak, egy helyt hosszasabban nem tartózkodhatnak. XVI. czikk. A főkormányzónak azon esetre, ha a tartomány bel- vagy külbiztonsága veszélyeztetve volna, jogában áll ottomán katonaságot behivni. Ez előrelátott esetben a Fényes kapu ez elhatározást, valamint az azt igazoló szükséget a hatalmak konstantinápolyi képviselőivel tudatni köteles. XVII. czikk. Keleti Rumélia főkormányzóját, a hatalmak helybenhagyásával a Fényes kapu nevezi ki öt évi határidőre. XVIII. czikk. A jelen szerződés ratificatióinak kicserélése után azonnal egy európai bizottság alakittatik a czélból, hogy keleti Rumélia szervezését, az ottomán portával egyetértőleg kidolgozza. E bizottság fogja három hó lejárta alatt a főkormányzó hatalom- és hatáskörét, továbbá a tartomány közigazgatási, birói és pénzügyi kormányig