Képviselőházi irományok, 1878. VI. kötet • 156-175. sz.
Irományszámok - 1878-174. Törvényjavaslat a berlini szerződés beczikkelyezéséről
376 174. szám. La ligne frontiére coupe, en ligne droite, le bassiu superieur du ruisseau d'Ichtiman-Dere, passe entre Bogdina et Karaúla, pour retrouver la ligne de partage des eaux séparant les bassins de l'Isker et de la Marica, entre Camurli et Hadzilar, suit cetté ligne par les sommets de Velina Mogila, le col 531, Zmailica-Vrh. Sumnatica et rejoint la limité administrative du Sandjak de Sofia entre Sivri-Tas et Cadir-Tepe. La frontiére de la Roumelie se sépare de celle de la Bulgarie au mont Cadir-Tepe, en suivant la ligne de partage des aux entre la bassin de la Marica et de ses affluents d'un cőté, et du Mesta Karasu et de ses affluents de l'autre, et prend les directions Sud-Est et Sud, par la créte des Montagnes Despoto Dagh, vers le Mont Kruschowa (point de départ de la ligne du Traité de San Stefano). Du Mont Kruschowa, la frontiére se conforme au tracé déterminé par le Traité de San Stefano, c'est-á-dire la chaíne des Balkans noirs (Kara Balkan), les montagnes Kulaghy-Dagh, Eschek-Tschepellü, Karakolas et Ischiklar d'oű elle descend directement vers le Sud-Est pour rejoindre la riviére Arda, dönt elle suit le thalweg jusqu'a un point située prés du village d'Adacali qui resté a la Turquie. De ce point, la ligne frontiére gravit la créte de BeStepe Dagh qu'elle suit pour descendre et traverser la Maritza a un point situé k 5 kilométres en aniont du pont du Mustafa Pacha; elle se dirige ensuite vers le Nord par la ligne de partage des aux entre Demirhanli Dere et les petits affluents de la Maritza jusqu'a Küdeler Baír, d'oű elle se dirige á l'Est sur Sakar Baír, de Iá, traverse la vallée de la Tundza allant vers Bűjük Derbend, qu'elle laisse au Nord, ainsi que Soudzak. De Bűjük Derbend, elle repreud la ligne de partage des aux entre les affluents de la Tundza au Nord et ceux de la Maritza au Sud, jusqu'á hauteur de Kaibilar qui resté a la Roumelie Orientale, passe au Sud de V. Almali entre le bassin de la Maritza au Sud et différents cours d'eau qui se rendent directement vers la Mer Nőire, entre les villages de Belevrin et Alatli; elle suit au Nord de Karanlik A határvonal egyenes irányban metszi át az Ichtiman-Dere patak felső medenezéjét, átmegy Bogdina és Karaula közt, hogy újra elérje az Isker és a Marica medenczéi közt elvonuló vízválasztó vonalt Camurli és Hadzilar közt; ezt a vonalt követi a Velina Mogila az 531. számú hegyszoros, Zmailica-Vrh és Sunmatica nevű hegycsúcsokon át s eléri Sivri-Tas és CadirTepe közt a sofiai sandzsak közigazgatási határát. Rumelia határa elszakad Boigárországétól a Cadir-Tepe hegynél s egyrészt a Marica és mellékfolyói, másrészt a Mesta-Karasu s mellékfolyóinak medenczéi közt elvonuló vízválasztó vonalt követi, s délkelet és dél irányában halad a Despoto-Dagh hegyláncz gerinczén a Kruschova hegy felé (mely a san-stefanói egyezményben jelölt vonal kiindulási pontja.) A Kruschova hegytől kezdve a határ megegyez a san-stefanói egyezményben meghatározott vonallal, t. i. a fekete Balkán (Kara-Balkán) hegyláncza, a Kulaghy-Dag, Eschek-TschepelJü, Karakolas és Ischiklar hegyek, honnan egyenest lehajlik délkeletre, hogy elérje az Arda folyót, melynek medrét követi egész egy pontig Adacali falu mellett, mely Törökországé marad. E ponttól indulva, a határvonal a BestepeDagh nevű hegy gerinczére halad fel; innen leszállva, átlépi a Marica folyót egy 5 kilométernyire a Mastafa basa hidján fölül fekvő ponton; azután éjszakfelé fordul a Demirhanli-Dere és a Marica kis mellékfolyói közt vonuló vízválasztó vonalon egész Küdeler-Bair-ig, honnét keleti irány Sakar-Bairra ér, s innen a Tundza völgyén keresztül Büjük-Derbend felé halad, melyet ugy mint Soudzakot éjszakra hagy. Büjük-Derbendtől kezdve újra a Tundza északfelőli és a Marica délfelőli mellékfolyóinak vízválasztó vonalán vonul el egész a Kaibilar magaslatig, mely keleti Ruméliáé marad, azután V.-Almalitól délre a Marica déli medenczéje és több folyóvizek közt, melyek egyenest a Fekete tengerbe ömlenek, Belevrin és Alatli falvak közé vonul; innen Karanliktól éjszakra a Vosna és Zuvak gerinczein halad, azon vonalon, mely a Duka vizeit a
