Képviselőházi irományok, 1878. V. kötet • 100-155. sz.

Irományszámok - 1878-102. Az állandó pénzügyi bizottság általános jelentése az 1879. évi állami költségvetésről

84 102. szám. Továbbá a bizottság abban állapodott meg, hogy a közösügyi bizottságok által az 1879-ik évre, a közös kormány ^rendkívüli hadseregi szükségletére < megszavazott 20 milliónyi átalányból terhünkre eső . . . 6.280,000 frt a költségvetési törvény 1. §-ának végén, mint »rendkívüli közösügyi kiadás* külön felvétessék, és a 2. §. IV. fejezete végén, a beruházások után e czímen kitüntetve legyen, továbbá a 4-ik §-ban, az évi hiány mellett, szintén felvétessék, hogy igy, a rendes közös kiadásoktól és a költségvetés más czímeitől elkülönítve ugyan, azonban annak keretébe beillesztve legyen. Ha ez hozzáadatik, a költségvetésben fentebb kitüntetett ez évi hiányhoz, ennek összege 80.800,274 frt lesz. A mi e hiány fedezését illeti, minthogy a törvényhozás előtt van az »1879-ik évben eszközlendö hitelműveletekről* szóló törvényjavaslat, melyhez a bizottság véleményével csatlakozott, ebben gondoskodva van ennek fedezetéről is, tehát e helyen, fedezet tekintetében, csak e törvényjavaslatra utalunk. Mielőtt a bizottság elmondaná nézeteit azon pénzügyi helyzet felett, melyet az előirányzat és annak fentebb összegezett hiánya kifejez, néhány szóval, illetőleg adattal indokolnia kell, hogy miéit tartja az előirányzatot úgy, a mint általa a t. képviselőháznak ajánlva van, elfogadhatónak a realitás és megbízhatóság szempontjából. Annak összeállításánál, illetőleg birálatánál, szem előtt tartá a bizottság, úgy az 1877-iki eredményeket, mint az 1878-iki kezelési kimutatásokat és az ország nemzetgazdasági, valamint pénzügyi helyzetét, a mint az 1879-ben, az államháztartás alapjául már most vehető és megítélhető. Minden egyes tárcza minden egyes tételénél, a kiadások és bevételek változásai magyarázva, indokolva vannak ez alapok kombinatív tekintelbevételével és az eshetőségek higgadt számításával, mérlegezésével. Itt röviden a végeredményt indokoljuk. A kiadások, jelentéktelen részletektől eltekintve, főleg az államadósságok és üzemek czímén változnak. Az államadóssági kamat beszerzési költségeire a bizottság, a kormány előirányzatában foglalt 16°/

0 helyeit, a pénzügyminister hozzájárulásával 17°/

0-ot vett fel, továbbá az aranyjáradék-kölcsön kamatainál, a tényleg kibocsátott összegnek megfelelőleg felemelte a kamat-előirányzatot, és végül az év szükségeire felveendő kölcsönök ez évi kamataira is 2 milliót vett fel, tehát a kormány előirányzatánál 200,000 forinttal többet. Másfelől a vasúti kamatbiztosítási kiadásoknál és az üzemi költségeknél, tekintettel természetesen a változásokra is, leginkább ragaszkodtunk az 1878-ik év eredményeihez, úgy, hogy ezeken túlmenő kedvezőbb esélyek számításba nem vétettek. És igy lőn az 1879-iki kiadási előirányzat: 246.728,876 írtban megállapítva, mi az 1877-iki előirányzat keretén belül előfordult 245.336,571 forint kiadásnál 1,392,305 forinttal több. Azonban a kiadások igy összességükben, csak az összehasonlítás, de a bírálat tárgyát alaposan nem képezhetik és inkább csak az eredmények összegezése végett lőnek egybeállítva. A bevételek, a bizottság szerint 222.208,602 írtban lennének megállapitandók. És e tekintetben már az összegezés is biztosabb támpontokat nyújt a bírálatnak. Mert ha bevételeink tényleges eredménye (az előirányzat keretén belül) 1877-ben 218.185,042 forint volt, akkor az 1879-iki előirányzatban mutatkozó 4 milliónyi fokozódás igazolva lesz, ha tekintetbe vesszük, hogy 1877-hez képest, már 1878-ban a fogyasztási adók czímén kerekszámban 2.400,000 frttal több jött be, pedig az új törvények csak az év második felében éreztetek hatásukat ; — ha ezt az eredményt egész évre kiterjesztjük és számításba vesszük az állam üzleti és gazdasági működésének több ágában, több évi átlag szerint mutatkozó bevételi emelkedést, nem fogjuk az előirányzat emelését túlságosnak tartani, daczára annak, hogy 1877-ben az összes bevételek