Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.
Irományszámok - 1878-91. Törvényjavaslat az utakról
91. szám. 313 a vámtételeket bármikor módositani, senkinek sem lehet vállalkozni, mert a vámtételek változhatlanságának biztositéka szükséges arra, hogy bárki az általa létesitendö útnak vagy hidnak jövedelmezőségét előre megállapíthassa és arra egyáltalán vállalkozhassak. A kir. kiváltságlevelek alapján élvezett vámszedési jogokat érintő határozat, a törvényjavaslatban csak három van. Az 1655. évi XXIX-ik és 1715-ik évi XV-ik törvényczikkek ételmében, ugyanis a törvényhatóság közgyűlésének jogához tartozik a vámtételeket szabályozni. Ezen jogot a jelen törvényjavaslat 32. §-ában felvett határozat szerint, a közigazgatási bizottságra vélem ruházandónak; másodszor a 34. §-ban felvett határozatok értelmében meg lenne szüntetendő a nemeseknek, szab. városok polgárainak és malombajáróknak biztosított vámmentesség; és végre a 40. §-ban felvett határozatok által módosittatik azon eljárás, mely szerint valamely vámszedésre jogosult, a vámtárgynak jó karban tartására törvényes úton szorítható. Ezen határozatok a régebben szerzett jogokat nem csorbítják. A 30-ik §-hoz. Az ország súlyos pénzügyi viszonyainál fogva javaslatba hozom, hogy a törvényhozás hatalmazza fel a közmunka- és közlekedési ministert, hogy az államutakon, ott, hol czélszerünek látja, útvámokat szedhessen. Elvileg nem tartom helyesnek, hogy közhatóságok az útfentartási költségeket vámok utján födözzék; mert a vámszedés az adónak olyan neme, melynek beszedése rendszerint aránytalan, sok költségbe kerül; — s ennélfogva a polgároknak oly megterheltetése, melynek nagyobb részét a kezelési költségek emésztik fel, és csak kisebb része marad meg rendeltetési czéljaira. — Egy vámsorompónak kezelése, mely a vámszedönek folytonos jelenlétét igényli, a legcsekélyebb számítás szerint évenként 450 forint költségbe kerül. Ha már most felkeressük, hogy egy vonó állat egy vámsorompón 2 krt fizessen, naponként 60 igavonó állat forgalma szükséges, hogy csak a kezelési költségek, a legalacsonyabb számítás szerint fedeztessenek, A vámok beszedésére a közhatóságoknak külön vámszedőket kell alkalmazni, — holott egyéb adóik beszedésére szükséges közegekkel már amúgy is rendelkeznek; útvámok alakjában tehát a polgárok ugyanazon megterheltetése mellett, csekélyebb tiszta jövedelem folyik be. Mind ezen oknál fogva csak az állam pénzügyi helyzete birt arra, hogy az állam által kezelt utakon is vámok szedhetésére kérjek felhatalmazást. Nem tudom törvény által elrendelendőnek, hogy valamennyi államúton állíttassanak fel vámsorompók és szedessenek vámok; mert némely úton, vagy legalább egyes útszakaszokon, a vámsorompók jövedelme felette csekély fogna lenni. Egyátalán csak ott óhajtanám a vámsorompókat felállítani, hol a vámkezelés bérbe lesz adható. Az államutakon szedendő vámok jövedelmét most előre csak megközelítőleg is meghatározni majdnem lehetetlen, ha azon úthálózat maradna meg jövőre is állami kezelésben, mely most az alatt áll, a vámjövedelem összege elég pontossággal ki lenne mutatható, mert mint már említve volt, a mostani államutak forgalma meg van határozva és ismert, de mert a bemutatott törvény életbe léptetése után, az államúthálózat jelentékeny módosítást fog szenvedni , sok most államilag kezelt út át lesz adandó a törvényhatóságok kezelésébe, némely út pedig át lesz veendő állami kezelésbe; ezen utóbbi utak forgalmára nézve pedig semmi adattal nem rendelkeznénk; ennélfogva nem is lehet a majdani úthálózat jövedelmét megállapítani. Minthogy azonban állami kezelésbe túlnyomólag azon utak fognak vétetni, melyeken jelentékeny forgalom van: nagyon valószínű, hogy a vámjövedelem a fentartási költségeknek felénél több Ieend, — sőt lehetséges, hogy a vámjövedelem a fentartási költségeket meg fogja közelíteni, úgy, hogy azt az államkincstárból csekély összeggel kellend pótolni. KÉPVH. IROMÁNY. 1878—81. IV. KÖTET. 40
