Képviselőházi irományok, 1878. IV. kötet • 84-99. sz.

Irományszámok - 1878-84. Törvényjavaslat az Olaszországgal 1878. deczember 27-én kötött vám- és kereskedelmi szerződésről

8f. szám. 115 Különféle eszközök közönséges agyagból 457 tonna 53. Különféle munkák fehér majolikából 9,974 métermázsa Agyagárú egyszínű vagy fehér 1,108 » » 54" Ólom töredék és hulladék 561 » » 56. Hangszerek, külön meg nem nevezettek 766 darab 58. a) Nap- és esernyők selyemből 1,792 » » » » minden más kelmékből 3,294 » 59. Kén, nyers 145,091 métermázsa » finomított 3,433 > » Borkő 4,133 » » 60. Ólomfehér .' 34 » > 61. Enyv 274 » » 62. Külön meg nem nevezett gyógyszerek 166 » » 64. a) Viaszárűk 100 » » Gyufák és gyujtógyertyácskák 1,156 » » 65. Szappan 1,755 » » 67. Könyvek, kötetlenek . 3,343 » » Könyvek bekötve • . . . • 109.5 » •» 67. Szobrok 3,883*33 líra A vámtételeken kivül a jelen szerződés az általános forgalmi, kereskedelmi és ipari szabadság elvén szabályozza a két állam közti viszonyt és e részben általában a nemzetközileg elfogadott elveknek teljesen megfelel és az 1867. ápril 23. szerződés szövegét, a mennyiben csak lehetséges volt, szószerint föntartja. Az első 5 czikk a kereskedés és ipar általános feltételeiről szól. Az I. czikkben teljes szabadság és egyenlőség biztosíttatik kölcsönösen mind a két fél alattvalóinak ipar és kereskedés tekintetében. Az ezen czikkhez tartozó zárjegyzőkönyvi határozat a részvénytársulatok (és biztositó intézetek) kölcsönös bebocsátásáról szól; szerinte a két állam területén létesült részvény társulatok, ha az illető állam e részbeni törvényeitmegtartják, kölcsönösen működésre bocsáttatnak. Miután a házalás nem tartozik azon iparok közé, melyek nálunk külföldiek részéről üzhetők, az olaszok pedig nagy súlyt fektettek arra, hogy az olasz alattvalók az osztrák-magyar monarchia tartományaiban a házalást űzhessék, egy külön nyilatkozatban az iránt nyertek biztositást az olasz meghatalmazottak, hogy azon esetre, ha egyátalában külföldiek a házalási törvények netaláni megváltoztatása folytán házaláshoz bocsáttatnak, olasz alattvalók is hasonlókép ezen jogban részesülni fognak. A II. czikkben teljes szabadság biztosíttatik kereskedelmi utazóknak, vásárt látogatóknak, valamint a fuvarozási és hajós-üzletnek. A III. czikkben a mindkét részbeli alattvalók a másik fél területén mindennemű katonai szolgálat alól teljesen felmentetnek. A IV. czikk biztosítja a tulajdon szerzést és az ezzel való teljes rendelkezést. Az V-ik czikk az ügyek vitelére, valamint a bíróság előtti képviseltetésre nézve tökéletesen egyenlőkké teszi a két fél alattvalóit. A VI.-XIV. czikkek az árúk beviteli, kiviteli és átviteli forgalmát szabályozzák. Különösen a VI. czikkben kimondatik az, hogy forgalmi tilalmak egyáltalában ki nem adhatók. E tekintetben csak három kivétel tétetik, ugyanis a monopóliumok, az egészségrendőri szempontból és a háború esetén teendő tilalmakra vonatkozólag. Az egészségrendőri tekintetből megszabható tilalmakra nézve mindenekelőtt azon elv állapittatik meg, hogy e részben a fennálló nemzetközi szabályok fognak alkalmaztatni, és ugyanezen tilalmakra vonatkozólag a zárjegyzőkönyv pótlólag még azon határozatot tartalmazza, hogy az efféle tilalmak a mezőgazdaság érdekében, különösen veszélyes rovarok terjedésének meggátlásn 15*