Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-10. Berlini szerződés (Forditás franczia nyelvből)

10. szám. 55 Az új határ elindulva a Fekete-tengertől, megegyezőleg a san-stefanói szerződésben megállapított vonallal, egy pontig megy Khordától északnyugatra és Artvintól délre: innen tovább húzódik egyenes vonalban a Tschouroukh folyóig, melyen átmegy és Aschmichen keleti oldalára ér, onnan egyenes vonalban dél felé megy, hogy elérje a san-stefanói szerződésben jelzett orosz határt egy Narimantól délre fekvő ponton, Ölti városát Oroszországnak hagyván. A Nariman mellett jelzett ponttól fogva a határ keletre kanyarodik, átmegy Tebrenecen, mely Oroszországnak marad, és egész a Peunek-Tschai folyóig nyomul elő. E folyó mentét követi egész Bardouzig, onnan pedig dél felé irányul, Bardouzt és Jönikioyt Oroszországnak hagyván, Karaougan falutól nyugotra egy ponttól a határ Medjingertre irányul, innen egyenes vonalban a Kassadagh-hegy csúcsa felé folytatja útját, és az Araxesnek északra, a Mourad-So unak délre eső mellékfolyói közt vonuló vízválasztó vonalt követve, a régi orosz határhoz ér. LIX. czikk. O felsége Oroszország császára kinyilatkoztatja, hogy szándéka Batumot kiválóan kereskedelmi szabad kikötővé tenni. LX. czikk. Alaschgerd völgye és Bajazid városa, melyek a san-stefanói szerződés XIX. czikke által Oroszországnak engedtettek volt át, Törökországnak visszaadatnak. A Fényes kapu átengedi Perzsiának Khotour városát és területét, a mint ezt a törökperzsa határok kijelölésével megbízott vegyes angol-orosz bizottság megállapította. LXl. czikk. A Fényes kapu kötelezi magát, hogy minden további haladék nélkül megvalósítja a javításokat és reformokat, melyeket az örmények által lakott tartományok helyi viszonyai megkívánnak és hogy azon lakosság biztonságáról a cserkeszek és kurdok ellen szavatoskodik. Az e czélból tett intézkedéseket időszakonkint tudomására fogja adni a hatalmaknak, melyek azoknak alkalmazására fel fognak ügyelni. LXIL czikk. Miután a Fényes kapu kifejezte akaratát, hogy a vallásszabadság elvét fentartja, a legbővebb kiterjedést adván ennek, a szerződő felek hivatalos tudomásul veszik ez önkénytes nyilatkozatot. Az ottomán birodalom egyetlen részében sem lesz szabad senki ellen felhozni a vallási különbséget mint indokot arra, hogy kizárassék vagy képtelenittessék polgári és politikai jogai élvezetére, közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselésére, vagy a különféle üzletek és iparok folytatására. Valláskülönbség nélkül mindenki bíróság elé bocsáttatik tanuságtételre. Minden hitvallások szabadsága és külső gyakorlása biztosítva lesz mindenki részére és a különféle vallásfelekezetek sem egyházrendi szervezkedésének, sem lelki főnökeikkel való viszonyaiknak útjába akadályt gördíteni nem lesz szabad. Minden nemzetiségbeli papok, zarándokok és szerzetesek, kik európai vagy ázsiai Törökországban utaznak, azonos jogokat, előnyöket és kiváltságokat élvezendnek.