Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-10. Berlini szerződés (Forditás franczia nyelvből)

52 10. szám. irányában, a fejedelemség új területén építendő vasutvonalak befejezését, csatlakozását és forgalmát illetőleg elvállalt. Az ezen kérdések szabályozására szükséges egyezmények a jelen szerződés aláirása után azonnal megköttetnek Ausztria-Magyarország, Szerbia és illetékessége határai közt — a bolgár fejedelemség között. XXXIX. czikk. Azon muzulmánok, kiknek birtokaik vannak a Szerbiához csatolt területeken s kik a fejedelemségen kívül akarnak lakni, megtartják ingatlanaikat, bérbe adván vagy másokkal kezeltetvén azokat. Egy török-szerb bizottság fog utasíttatni, hogy három évi határidő alatt hozza rendbe mindazon ügyeket, melyek az állami és a kegyes alapítványok (vakuf) birtokainak a Fényes kapu javára történendő eladására, vagy gazdázására, vagy haszonélvezetére vonatkoznak, szintúgy az ezekben netán érdekelt magánszemélyek érdekeit érintő kérdéseket is. XIJ. czikk. Egy Törökország és Szerbia közötti szerződés kötéséig az ottomán birodalomban utazó vagy tartózkodó szerb alattvalók a nemzetközi jog általános elvei szerinti bánásmódban fognak részesülni. XLI. czikk. A szerb csapatok kötelezvék a jelen szerződés ratifikatióinak kicserélése után számítandó tizenöt nap alatt a fejedelemség új határaiba nem eső területet kiüríteni. Az ottomán csapatok a Szerbiának átengedett területeket szintén tizenöt nap alatt kötelesek kiüríteni. Mindazáltal egy ugyanannyi napokból álló póthatáridő engedtetik nekik, ugy az erősségek elhagyására és azokból az élelmi szerek és hadi anyagok elszállítására, mint a hadi gépek és a rögtön el nem vihető tárgyak leltározására. XLII. czikk. Szerbia kötelezve levén az ottomán államadósság egy részét a jelen szerződés által neki átengedett területekért viselni, a hatalmak konstantinápolyi képviselői azon összeg nagyságát a Fényes kapuval egyetértésben, a méltányosság alapján meg fogják határozni. XLIII. czikk. A magas szerződő felek elismerik Rumánia függetlenségét, ezt a következő két czikkben kifejtett föltételekhez kötvén. XLIV. czikk. Rumániában a vallási és felekezeti különbség nem hozható fel senki ellen indokul arra, hogy kizárassék, vagy képtelenittessék polgári és politikai jogai élvezetére, közhivatalok, tisztségek és méltóságok viselésére, vagy a különféle üzletek és iparok bármely helyen való folytatására.