Képviselőházi irományok, 1878. I. kötet • 1-81. sz.

Irományszámok - 1878-46. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése „az 1875. évi XLIX. és 1877. évi IX. törvényczikkek némely határozatának módositásáról” szóló törvényjavaslathoz

46. szám. 137 46. szám. Az állandó pénzügyi bizottság jelentése, „az 1875. évi XLIX. és 1877. évi IX. törvényczikkek némely határozatának módosításáról" szóló törvényjavaslathoz. Midőn 1875-ben a törvényhozás a magyar járadékot megteremte, az 1875: XLIX. t.-czikkel a pénzpiacz kedvező hangulata és az ország jobbra forduló pénzügyi viszonyai által bátoritva, az első' kibocsátású 80 millió forintnyi összeg második részének 8172%-ban oly árfolyamot szabott meg, kibocsátási feltételül, — mely a csakhamar kedvezőlenné vált általános nemzetközi viszonyok és különösen a pénzpiacz folytonos zavara, rettegése miatt, mit a politikai események idéztek elő, — realizálható nem volt. így már az 1877 : IX. törvény czikk ennek ily módon való értékesitésében mintegy halasztást adott a kormánynak akkor, midőn az 1876: I. törvényczikk azon határozatát, mely szerint az első kibocsátású évjáradékból, a második negyven milliónyi rész, mely a törvény értelmében 817** százalékon alól nem volt realizálandó és az 1876 : I. törvényczikk rendelete szerint 21 — 22 millió erejéig az 1873. és 74-ben kibocsátott kincstári utalványok beváltására volt fordítandó, — oda módosítá, hogy a korábban lejáró, 1873-iki utalványok beváltására fordítandó aranyjáradékra nézve ez aránylag magas kibocsátási árt nem követelte; de az fentartatott az 1874-ik évben kibocsátott kincstári utalványok beváltására nézve, a mennyiben a fentebb emiitett és 8IV2 %-on alól nem értékesíthető évjáradékok, az utóbb emiitett kincstári utalványok conversiójára tartattak fel. A később létrejött törvények, és pedig úgy azok, melyek az 1877-iki és 1878-iki államháztartási hiányok és később megszavazott póthitelek fedezésére kibocsátandó évjáradékokra vonatkoznak; valamint az 1873-ban kibocsátott és folyó évi deczember 1-én lejárt 767^ milliónyi kincstári utalványok beváltásáról intézkedő 1877 : IX. törvényczikk, az aranyjáradék kibocsátásának árfolyamát egyáltalában nem szabják meg. így a kormány e hitelmüveleteket, tőzsdei árfolyam szerint, hajtotta végre. De mindez ideig az 1875 : XLIX. törvény azon határozata, hogy az első kibocsátású évjáradékok második felének 40 milliónyi összege, 8172%-on alól nem értékesíthető, érvényben van, és ez, amaz összeget a pénzpiacz jelen viszonyai miatt, értékesithetlenné tette. Minthogy pedig két évi pénztári hiány és 7672 millió kincstári utalvány beváltása, továbbá, a hadsereg rendkívüli szükségleteinek fedezése is, successive, aranyjáradékok kibocsátására lőn utalva, igy a kormány jelentése szerint, ama szükségek fedezésére az első kibocsátás 40 milliója, továbbá 120 millió második kibocsátású aranyjáradék és 60 milliónyi harmadik kibocsátású aranyjáradék is igénybe volt veendő; de a kormány czélszertíbbnek vélte azt, hogy ama szükségek egy részének fedezésére fordittassék ama 40 millió, melynek árfolyamát az 1875: XLIX. t.-cz. 8172% minimumban szabta meg, mielőtt újabb kibocsájtású évjáradékokhoz folyamodnék; mert nem tartá helyesnek a kormány, hogy a tőzsdén már jegyzett papírok értékesítése előtt, újabb kibocsátáshoz folyaKÉPVH, IKOMÁNY. 1878—81, I. KÖTET. 18