Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról

378 870. szám. Nálunk a kormány nem esak a végrehajtó hatalom összes teendőit végezi, nem csak vezeti a törvényhozási munkálatokat, de egyesegyedül, kellőleg rendszeres segéd közegek nélkül, rendszeres biztosítékai nélkül a szakértelmi támogatásnak késziti elő, dolgozza ki, szerkeszti az összes törvényjavaslatokat, sőt e mellett egymaga végezi az összes közigazgatási biráskodást is. Hogy ez nagy hátrányára válik az államéletnek: bizonyítja egyfelől azon beláthatlan tömege a közigazgatásnak majdnem valamennyi szakágából évről évre mindinkább és inkább fölhalmozódó jogsérelmeknek ós illetékességi összeütközéseknek, melyeknek csak jelentéktelen töredékét képezik a képviselőházhoz menesztett nagy számú kérvényekben földeritett vagy jelzett jogsérelmek, másfelől pedig bizonyítja azon tömérdek visszaélés, íejlődés-zsibbasztó és rnagánérdeksértő bonyodalom, a mely törvényhozási munkálataink alaki, ugy mint anyagi hiányaiból államéletünkre és társadalmunkra egyaránt ráháromlik. Nem czélja e javaslatnak orvoslást nyújtani mind e bajok első nagy csoportja, a közigazgatásilag okozott és okozandott jogsérelmek, sem az illetékességi összeütközések ellenében. E jogsérelmek és összeütközések, e bonyodalmak és vitás kérdések orvoslására egy legfőbb közigazgatási törvényszéknek, illetőleg, tekintve a ministeri felelősség ós az állampolgárok politikai jogain elkövetett és elkövetendett jogsérelmek orvosolhatását, egy államtörvényszók fölállítását tartom szükségesnek, s ezért óhajtom, hogy az államtörvényszék tárgyában minél előbb külön törvényjavaslat terjesztessék a ház elé. Óhajtom pedig ezt ugyanépen azon indokokból, a mely indokokból szükségesnek láttam jelen javaslatomat is még ez országgyűlés folyamában benyújtani. Hogy melyek ezen indokok : ezt elfogom ez indokolás alkalmából mondani, de hogy miként vélném én a törvényhozási munkálatok alaki ós anyagi hiányaiból eredő érzékeny hátrányoknak a jövőre elejét vetetni, hogy miként vélném törvényhozási munkálatainkoak a beható alaposság, gyakorlatilag éber, körültekintő tájékozottság és az ellenmondásokat, végrehajthatatlan mozzanatokat kizáró harmonikus rendszeresség nagyobb adagát biztositani, mint a mennyiben törvényhozási munkálataink eddigelé nem egy tekintetben részesültek: ezt legyen szabad előbb elmondanom. Tagadhatatlan, miszerint alkotmányosságunk újjáéledése óta, illetőleg 1867. óta alkotott törvényeink között tömegesen találhatók olyanok, a melyek legfontosabb intézkedéseikben egyátalán végre nem hajthatók, részint azért, mert valamely tájékozatlanság szülte irányeszme uralma alatt lőnek szerkezetbe öntve, részint azért, mert maga a szerkezet legyőzhetlen ellenmondásokat támaszt, más hasonlag érvényben levő törvényeink egyes intézkedéseivel szemközt, — törvények rendeleteivel szemközt, a melyeket sem a törvényjavaslat első alaprajzának megkisórlóse alkalmával, sem ez alaprajzok hivatalos kidolgozásának későbbi phasisaiban, sem végül a ház módositványainak, vagy a főrendiház módositványainak beékelése alkalmával kellőleg figyelembe nem vettek. Tagadhatatlan, hogy törvényeink éppen nem azon sorrendben alkottattak, a melyben azok megalkotását a közérdek megkívánta volna. Tagadhatatlan, hogy igen sok, valóban égető szükséglet kielégítésére törvény mindez ideig óráig — nem azért nem alkottatott, mintha az országgyűlés egyik vagy másik háza, vagy ezek egyik vagy másik bizottsága nem birta volna azokat munkahalmaz vagy kimerültség miatt letárgyalni, — nem is azért, mintha nem lett volna már teljesen érett azon kérdés, a melyben törvényt kellett volna alkotnunk, — mert hisz nem lehet igen soha érettebb egy kérdés, mint akkor, midőn már mint égető közszükséglet szava kiált a törvényhozókhoz: nem, nem azért nem alkottunk ily törvényeket, a melyekre pedig nagyon is szükség lett volna: de azon okból nem, mert tulhalmozva, másnemű teendőktől ez iránybani meddő veszteglésre voltak kárhoztatva a törvényhozásunk működését vezénylő kormány tagjai s mindazon közegei, a melyek támogatása nélkül — az eddigi rendszer alapján — a törvényjavaslatok előkészítését, kidolgoztatását, szerkesztetósót ministereink igen sok tárgyban meg sem kezdhetik. — Pedig több mint háromnegyed részét az évnek kény telének rendesen a képviselőház tagjai a fővárosban tölteni, ós e 10—ll hó közepette mi gyakran