Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-870. Schwarcz Gyula törvényjavaslata, az államtanácsról

\ 870. szám. ! 379 telik le két-három hét, sőt hosszabb idő huzama is az előre nem látott, előre ki nem tűzött, mindenki által kárhoztatott szünetelésnek, csak azért, mert nincs kellőleg még előkészítve, sőt egyátalán szőnyegre hozva tárgy, mely a sorrendbe fölvétethetnék és napirendre kitüzethetnék ! Hiányzik a rendszer, hiányzik a tervszerűség. Innét h sok fönakadás. innét a visszapótolhatatlan időfecsérlós. E bajok mellőzésére: a törvényjavaslatok szakszerű előkészítésére, rendszeres kidolgoztatására és egyeztetésére kell az államtanács. Ez azon nagy czél, a melyért a m. t. képviselőház figyelmét az államtanács kérdésére fölhívni és egyúttal e tárgyban törvényjavaslatot benyújtani bátorkodom. A fölállítandó államtanács egybeállításának elemeit, szervezetét, jog- és munkakörét csak maga e czél tiszta, világos fölismerése, — csak maguk e czél követelményei szabhatják meg. Magyarország államólete sok tekintetben még mindig a kezdetlegesség alantas színvonalán vesztegel. Közművelődési, közgazdasági, társadalmi alkotások, törvények kellenek ezen államélet színvonalának korszerű emelésére: épen ezen indokból nem elég a magánjog, s az ezzel rokon törvényhozási föladványok ápolása, sőt éppen ezért nem helyes a törvényhozási munkálatok rendszeres előkészítésénél oly kizárólagos súlyt fektetni egyátalán a jogi mozzanatokra, miként az eddigi codificationalis, törvényjavaslat előkészítő bizottságok, osztályok stb. fölállítása alkalmából történt. S minthogy ez nem lenne czélszerü: ezentűl már a törvényhozási munkálatok előkészítésénél, kidolgozásánál, szerkesztésénél, összhangzatba hozatalánál az államélet egyéb nagy szakágainak u. m. a közigazgatási, közegészségügyi, szegényügyi, közoktatásügyi, közlekedési, iparkereskedelmi s pénzügyi, földmivelési, erdészeti s bányászati szakágak követelményeire szintén a lehető legnagyobb gond fordítandó. (Nem sorolom ide a honvédelem ügyét és ugyanazon okból nem, mert Ausztriávali közjogi viszonyaink követelményeinél fogva, egyelőre, nem vehetjük az államélet e szakágát oly részleges parlamenti gondozás alá, mint ezt a hazafias buzgalom óhajtaná; a mi pedig az egyház-politikát illeti, ez utóbbinak összes mozzanatai egyfelől a közigazgatási és jogügyi, másfelől pedig a közoktatásügyi szakágak közt oszlanak meg.) A mondottak oktani kapcsában nem követhettem tehát az államtanács egybeállitási elemeinek ós szervezetének körvonalozása alkalmából azon irányt, mely a német államtudomány egyik közelebb múlt phasisának európai utóhatása, alatt legújabban a franczia köztársaság államtanácsának egybeállításánál is az által nyert kifejezést, miszerint ezen államtanács élére az igazságügyminisíer mint ilyen állíttatott. Jelen javaslat alapján az államtanács elnöke, tagjai nem lennének tagjai a kormánynak; a ministertanács mindazon üléseiben, amelyekben törvényjavaslatok tárgyaltatnak, jelen lehetne az elnök, de nembirna szavazattal. A mimsterelnök, illetőleg szakminisíer előterjesztésére a képviselőház, illetőleg ennek bizottsága által fölterjesztett 3 jelölt közöl neveztetnének ki elnök és tagok, és ugyan a képviselőház jelöltjei közöl azért, inert a törvényhozási munkálatok első sorban a képviselőház jogköréből közvetlenül folyó jogcselekmények, a minthogy törvényjavaslatot előterjeszteni jogában áll, minden egyes képviselőnek is: az államtanácsosokat tehát, mint kiknek föladatuk a törvényhozási munkálatok szakszerű és rendszeres előkészítése, szerkesztése leendett, egyoldalulag a kormány tetszés szerinti kinevezésétől tenni függővé annyit tenne, miut kerülő uion egy alantasabb színvonalra szállítani alá az egyes képviselők kezdeményezési jógiinak gyakorlati kilátásait. Ezt tenni nem akarhatja e törvényjavaslat. De másfelől nem hozza indítványba e javaslat az államtanács elnökének, tagjainak a képviselőház általi szabad választatását sem, és ugyan azon okból nem, mert lehetőleg mellőzni óhajt mindent, a mi oda magyaráztathatnék, mintha a fölállittatni javasolt államtanács eddig dívott parlamentarismusunk államhatalmi egyensúlyában változást lenne behozandó. Nem, ámbár a képviselőház minden egyes tagját megilleti a kezdeményezési jog, a mi parlamentarismusunk a törvényhozási munkálatok vezetését, sőt magát a törvényh ozási munka irányítását, fejlesztését, fölavatását eddigelé a gyakorlatban a felelős kormánynak, mint a törvényhozás ter48*