Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

859. szám. 287 nyeink egész sora határozottan kimondja, hogy Magyarországot nyilt parancsok vagy rendeletek által kormányozni nem szabad, hanem csak magyar alkotmányos törvényekkel, és hogy a törvények alkotásának, módosításának, vagy megszüntetésének joga, csak is az alkotmányos tényezőket, tudniillik a magyar országgyűlést ós a koronás magyar királyt illeti. — Nem áll tehát az, hogy akár az 1862. decz. 27-iki, akár bármely más törvény, mely nem ezen tényezők közreműködésével jött létre, Magyarországra nézve jogilag érvényes iehet A mi különösen az államadósságok kérdését illeti, az imént emiitett általános elv csak is újbóli ünnepélyes kijelentésót és concret alkalmaztatását találta az 1867: XII. t.-cz. 53. §-ában, mely kimondja, hogy „az államadósságokat illetőleg Magyarországot alkotmányos állásánál fogva oly adósságok, melyek az ország törvényszerű beleegyezése nélkül tétettek, szorosan jogilag nem terheltetik", — ós ugyan ezen törvény 57-ik §-ában, melyben ismételten hangsúlyoztatok „a valóságos alkotmányosság azon alapelve, melyszerint az országot saját beleegyezése nélkül adóssággal terhelni nem lehet." Osak is ezen alapelvből folyhatott aztán Magyarországnak azon joga, hogy midőn törvónyszabta kötelességének mórtókén túl is, méltányosság alapján és politikai tekintetekből az őt jogilag nem kötelező államadósság terhének egy részét elvállalni késznek nyilatkozott, ezt feltételhez köthette, nevezetesen azon feltételhez, hogy a valóságos alkotmányosság nem csak hazánkban, hanem b' Felsége többi országaiban is minélel'óbb tettleg életbe lépjen és valóban nehéz volna megérteni, ha épen a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ós országok kétségbe akarnák vonni ezen elvnek érvényét, mely e szerint nem csak a magyar alkotmányosság szempontjából megtámadhatlan, hanem egyszersmind a birodalmi tanácsban képviselt királyságok ós országok alkotmányosságának is egyik főgarantiáját képezi. Mindezeknél fogva azon érv, mely a birodalmi tanács tisztelt küldöttségének üzenetében első sorban felhozatik, t. i. az 1862.'decz. 27-iki törvénynek eredete, mely törvény nem a magyar alkotmányos tényezők hozzájárulásával jött létre,