Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-859. A közösügyi kiadások hozzájárulási arányának megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése, a hozzá utasitott 80 milliónyi bankkövetelés ügyében

288 859. szám. nem a t. osztrák küldöttség felfogását, hanem a Magyarország által elfoglalt jogi álláspontot igazolja, t. i. azt: hogy az imént emiitett törvény Magyarországra nézve törvény erejével nem birhat és miután — miként a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége helyesen állítja, — a bank-kérdés az 1867-iki kiegyezési tárgyalások által nem érintetett, helyesnek kell elismernünk amaz izenetben foglalt azon következtetést is, hogy ennélfogva ama tárgyalások által a bank jogi viszonyai változtatást nem szenvedtek, de csak azon értelemben, hogy miután az 1867-ik év előtti intézkedések a bankügyre nézve a magyar törvényhozás által, sem az addig fennállott, sem pedig módosított alakban elfogadva és törvénybe igtatva nem lettek, a nemzeti bank Magyarországon tényleg folytathatta ugyan működését, de közte és Magyarország közt semmi nemű jogi viszony nem létezik. * * * Ha ez még további bizonyításra szorulna, megtalálható ez a birodalmi tanács t. küldöttségének üzenetében felhozott azon másik érvben, miszerint a bankügyre nézve az osztrák és a magyar kormány közt — előbb 1867. márczius 8-án, később pedig 1867. september 12-én az úgynevezett vöslaui egyezményben — a nemzeti bank irányában bizonyos modus vivendi lett megállapítva. A magyar országos küldöttség itt csak mellesleg ós röviden érinti azon körülményt, hogy a szóban álló egyezmények, csak is a két kormány közt lettek megállapítva, de soha a magyar országgyűlés elé nem hozatván és igy ez országgyűlés által el sem fogadtatván, az országra nézve törvényesen kötelezők különben sem lehettek. De annál nagyobb nyomatékkal fel kell vetni azon kérdést, hogy, ha állana a birodalmi tanács t. küldöttségének azon állítása, miszerint az 1862. deczember 27-iki osztrák törvénynek érvénye Magyarországra is kiterjedett, mi szükség volt akkor arra, hogy az osztrák ós a magyar" kormány közt még külön egyezmény köttessék ? Amaz 3862. deczember 27-iki osztrák törvény a bank kérdésének minden részleteire nézve intézkedett; ha már most ezen törvény — a mit a birodalmi tanács t. küldöttsége állit, de mit nekünk határozottan tagadnunk kell — Magyarországra nézve is érvényes lett volna, ugyan mi értelme lehetett volna annak, hogy egy erősebb jogalap, t. i.