Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-808. Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető törvénykönyv

808. szám. 177 bizonyos viszonyra, helyzetre vonatkozó cselekvést vagy mulasztást kihágásnak nyilvánitnak, s ennek büntetését meghatározzák: a nélkül, hogy a kihágást képező cselekmény ismérvei szerint a törvényjavaslatban meghatározva lenne; ugy hogy a büntethetőség egyik vagy több latelemét illetőleg, a törvényjavaslat, egy — a törvényen kivül keletkezendő intézkedésre utal, és csak is ennek bekövetkezése esetére nyilvánítja alkalmazhatónak a büntetési sanctiót. A törvényjavaslat tehát, ez esetekre vonatkozólag, mintegy a külső kört vonja meg, a melynek béltartalmát és lényeges elemét a későbbi rendelet vagy szabály van hivatva megadni. így például a 70. §. attól teszi függővé a kihágás létezését, és az emiitett szakaszban megállapított büntetés alkalmazhatását, vájjon a törvényen kivül létez-e oly hatósági rendelet, mely a vendéglőst, illetőleg szálloda tulajdonosát vendégkönyv vezetésére kötelezi? A 72. §. függővé teszi a büntetést a zárórának a hatóság általi meghatározásától; épen ugy a 74. §. a nyilvános vigalmak és látmányok rendezése, illetőleg tartására nézve a hatósági intézkedések egész sorát tételezi fel, melyeknek, vagy melyek egyikének megsértése által jő létre a kihágás. Számos rendelkezése a törvényjavaslatnak, s a „második rész" csaknem egész IX. „a közegészség és a testi épség elleni kihágások"-ról szóló fejezetében felsorolt esetek tulajdonképeni lételemüket nem a törvényjavaslatban, hanem az itt csupán a tárgyára és irányára nézve megjelölt hatósági rendelkezés határozványainak megsértésében találják. A törvényjavaslat nem tartalmaz például részletes „építési szabályzatot"; ez — eltekintve attól, hogy magában véve is egy igen nagy és terjedelmes, ezernyi detailloktól függő tárgy, de ezen fölül lényeges változásoknak kell alávetve lennie a szerint, a mint vizi vagy szárazföldi építkezésekről szól; és változnia kell továbbá a városokra, vagy a sikföldre nézve; de még egy és ugyanazon város területére nézve is, egyes részeinek, sőt utczáinak minősége és viszonyai szerint külön szabályokat kell tartalmaznia. Mindezt csakis a helyi viszonyok részleges ismeretével biró hatóságok állapithatják meg helyesen ; ez okból a törvény a helyett, hogy egy általa meg nem oldható feladatot karolna fel, csakis az illetékes hatóságnak e tárgyban hozandó szabályai törvényes hatályát előre állapítja meg, s biztosítja ennek sikerét, a megszegés esetére törvényileg meghatározott büntetési sanctió által. De a kihágások e csoportján kivül, melyre nézve a viszony s a vonatkozási keret, a törvényjavaslatban megjelöltetik, vannak még oly kihágások is, melyekre vonatkozólag a törvényjavaslat a tárgyakat és a viszonyt sem jelöM meg, a mely tárgyakra, illetőleg viszonyra nézve a kormány vagy az illetékes hatóság büntető szabályt hozhat. Ezek tekintetében a törvényjavaslat általános részében meghatározott rendelkezések megtartása mellett a 2. §-ban megjelölt hatóságok, valódi törvényhozói hivatást gyakorolnak. Az általuk tiltott cselekmény elkövetése, vagy az általuk rendelt cselekmény elmulasztása büntetendővé válik nem azért, mert a törvény büntetendőnek nyilvánította azt; hanem azért, mert a kérdéses hatóságok, büntetés terhe alatt eltiltandónak vagy teljesiteudőnek rendelik. Igen kívánatos, hogy ne legyen sok oly rendelet vagy szabály, melyre vonatkozólag a törvény a külső körvonalakat ós a viszonyt sem állapítja meg: melyek tehát — a szabályt alkotó hatóságnak — mintegy .önálló törvény-alkotási hatalmából veszik eredetüket, de hogy ez teljesen még sem mellőzhető, az már fentebb kimutattatott, ugy hogy e helyen — csupán — a büntető rendeletek és szabályoknak, a törvényjavaslatban elismert külömbsógei voltak kiemelendők. A bűntettekről ós a vétségekről szóló büntető törvénykönyv általános részének viszonya a rendőri kihágásokhoz: már az előbbiekről beterjesztett ós letárgyalt törvényjavaslat indokaiban taglaltatott. A „törvényjavaslat tartalma'

1 felirat alatt főleg e kérdéssel foglalkozik az általános indokolás. Itt esak az említtetik meg: hogy a bűntettekről és a vétségekről szóló törvényjavaslat KBPV. H. IKOMÁNY 1875-78. XXV 23