Képviselőházi irományok, 1875. XXV. kötet • 802-870. sz.

Irományszámok - 1875-808. Törvényjavaslat a magyar rendőri büntető törvénykönyv

178 808. szám. általános részében meghatározott intézkedésektől eltérő határozványok, a jelen törvényjavaslatban külön megállapittattak, minélfogva a kihágásokról szóló törvény hatálya az annak alávetett személyek és területre nézve, valamint a kihágások büntetésére, a kísérletre, a részességre, a szándékra és a gondatlanságra, a halmazatra és az elévülésre nézve — a kihágás természetének megfelelő külön intézkedésekben szabályoztatott, mig ellenben a büntetőtörvénykönyv azon általános intézkedéseit illetőleg, melyek a rendőri kihágások eseteiben is alkalmazandók : a jelen törvényjavaslat 14. §-a fejezi ki ezen általános szabályt. A rendőri kihágások büntetését illetőleg, azonban még különösen kiemelendőnek látszik: hogy ezek — az 1843. évi javaslat „Toldalék"-ában megállapítottaknál lényegesen enyhébbek ; mert mig azon javaslat szerint a kihágás 6 hónapig terjedhető fogházzal, vagy 600 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntethetik, mely utóbbi büntetés — kihágások halmaza esetében 1800 írtig fölemelhető : addig a jelen törvényjavaslat szerint a szabadság-vesztés büntetésének leghosszabb tartama 2 havi elzárásra, a legmagasabb pénzbüntetés pedig 300 forintra tétetett; sőt halmazat esetében az elzárás e leghosszabb tartama csak azon föltétel alatt emelhető fel —< hogy az Ítéletben, az elzárással együtt pénzbüntetés is állapíttatott meg, s a pénzbüntetés behajthatlannak bizonyulván : azon eset állana elő, hogy a valódi vagy szinlett vagyontalanság, az igazságos büntetés alkalmazásának akadályát képezné. De ez esetben is a törvényjavaslat 23. §-ában előre megállapított mértéket nem haladhatja fölül az elzárás tartama, ós így még ez esetben sem éri el felét azon büntetési tartamnak, melyet az 1843. évi törvényjavaslat — a halmazat esetén kívül is, megállapíthatónak rendelt. A büntetési rendszert illetőleg megemlítendő : hogy az egyes tételeknél a „minimum" mindenütt mellőztetett, és hogy enyhítő körülmények esetében az elzárás átváltoztatása pénzbüntetésre — ezen büntetési-nem legcsekélyebb fokáig, és igy a legcsekélyebb pénzértékig meg van engedve. A kihágást elkövető ifjakra nézve a 18. §. az elzárásnak dologházban való kiállását rendeli, természetesen azon föltételek alatt, melyek a javulás szempontjából az idézett szakaszban megjelölvék. Fontosabb — habár indokolást nem igénylő intézkedése a törvényjavaslatnak: hogy külföldön elkövetett kihágás miatt, a magyar állam területén senki sem büntettetik, tehát a külföldi ép oly kevéssé mint a magyar honos; továbbá, hogy kihágás miatt kiadásnak nincs helye. A delictum csekélysége mindkét intézkedést eléggé indokolja, s mig az előbbi mellett a fennálló b. t. könyvek átalában, ugy az utóbbi mellett a nemzetközi jog elfogadott elve, s valamennyi a magyar törvényhozás hozzájárulása mellett kötött kiadási szerződés hozhatók fel. Egy egészen külön álló, a törvényjavaslattal organicus összefüggésben nem is álló intézkedés tartalmaztatok a 2. §-ban az életkoruk 12 évét betöltött, de annak 16. évét még be nem végzett ifjakra nézve, a kik valamely vétséget követnek el, és a btk tervezetének 84. §. szerint elzárással, tehát a bűntettekről és a vétségekről intézkedő törvényjavaslat büntetési nemeiben meg nem határozott, a vétségekre egyébként nem alkalmazható büntetéssel büntetendők. Ezekre a rendőri kihágások büntetése lévén alkalmazandó: a 2. §. — abtk.84. §-ának intézkedését veszi át; de kifejezi egyúttal azt is: hogy az ifjúkor nem alakítja mássá a cselekmény természetét, nem teszi a vétséget kihágássá, csupán annak büntetését változtatja meg. „A rendőri kihágásra megállapított büntetéssel büntetendő." Ez nem jelenti azt, hogy rendőri kihágást képez, hanem csak is azt, hogy az itt meghatározott esetben a vétségre megállapított büntetés helyett, a rendőri kihágás büntetése alkalmazandó. A .,de correctionalisation des délits" ez, esetben sincs elfogadva. De épen azért, mert itt vétséggel állunk szemközt, mely esetleg igen súlyos is lehet, szükséges volt ezen egy esetben az elzárás tartamának felebbemelését megengedni, mely követel-