Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

801. szám. döttség abbeli nyilatkozatát, hogy az „ezen adó természetének fejtegetésébe bocsátkozni nem akar*, mert a magyar országos küldöttségnek álláspontja e kérdésben is az volt, hogy a kihasitás nem a szelvényadó természete következtében, hanem azért történik, mivel Magyarországban hasonnemü adó nem létezik; és igy a tisztelt osztrák küldöttség által is elfogadott elv, miszerint az egybehasonlitásra csak hasonnemü mennyiségek fordíthatók, ezen adóra nem alkalmazható. A most szóban forgó egyezkedésre nézve egyébiránt e kérdés •gyakorlati jelentőséggel nem bir, s igy a magyar orsz. küldöttség szoritkozhatik azon egyetlen megjegyzésre, miszerint az államadóssági járulékra vonatkozó 1867-iki XV. t. ez. mind czimóben. mint szövegében csak „az államadósságok után a magyar korona országai által vállalandó évi járulékról" szól, a birodalmi tanács tiszt, küldöttsége által kiemelt „átalános" vagy „egyetemes" államadósság (Allgemeine Staatsschuld) kifejezés pedig sem itt, sem másutt a magyar törvényekben elő nem fordul, ellenben az 1867. évi XII. t. ez. 53. és 54. §-a elég szabatosan jelzi azon álláspontot, melyet Magyarország ezen államadósságokkal szemben elfoglal, valamint megállapítja azon feltételt ós módot is, a mely szerint a magyar korona országai az államadóságok utáni évi járulókot elvállalták. — — — A két kormány által előterjesztett táblázatokat és kimutatásokat a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége a közösügyi. költségek fedezésére való hozzájárulási arány megállapításánál használhatóknak nem vélte, „nemcsak azért, mert Ausztria egyenes adói közt oly összegek is megjelennek, melyek nem az osztrák állam pénztára számára szedettek be, a közvetett adók közt pedig olyanok is fordulnak elő, melyek tulajdonkép nem adók, hanem kincstári gyárak és termelési hivatalok terményeinek eladásából keletkeztek, hanem lényegileg azért is, mert az ezen táblázatokban foglalt heterogén adók az összehasonlításra nem alkalmasak." A birodalmi tanács tiszt, küldöttsége ennélfogva egy uj táblázatot mellékelt a magyar orsz. küldöttséggel közölt jegyzőkönyvi kivonathoz, oly táblázatot, melyben az egyenes adók nyers jövedelme, a közvetett adóknak pedig tiszta jövedelme jelenik meg, — a sör- és boradó, KÉPV. H. IROMÁNY 1875 -7*. XXIV. S