Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

92 801. szám. a zárt városok fogyasztási adója, továbbá az útvámok és a fémjelzés kizárásával. A magyar orsz. küldöttség első üzenetében kifejtette azon okokat, melyeknél fogva mind az egyenes, mind a közvetett adóknak csak is nyers jövedelmét véli helyesen a számitás alapjául felvehetni. Ha a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége ezen érvelésnek helytelenségét kimutatja, ha elősorolja azon okokat, melye.k a nyers jövedelem alapul vétele ellen és a tiszta jövedelem mellett szólnak, a magyar országos küldöttség szívesen meghajolt volna a jobb meggyőződés előtt; hanem a bruttó-jövedelem mellett magyar részről felhozott okoknak czáfolását és a tiszta jövedelem alapul vétele mellett szóló érvek kifejtését hiába kereste a magyar küldöttség a tisztelt osztrák küldöttség nagybecsű üzenetében. Sőt ezen tisztelt küldöttség e tekintetben egyátalában semmi elvhez nem ragaszkodik, hanem az egyenes adóknál a bruttó, a közvetett adóknál a netto-jöveclelmet veszi alapul, a nélkül, hogy ezen eljárást mással indokolná, mint azzal, hogy az egyenes adóknál a kezelési költség aránylag csekély, mig a közvetett adóknál több milliónyi összegekre emelkedik. De még itt is a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége a magyar országos küldöttséget teljesen homályban hagyja az iránt, hogy melyik határnál kezdődik hát a kezelési költségeknek azon magassága, mely szükségessé teszi, hogy ne a nyers, hanem a tiszta jövedelem vétessék a számitás alapjául és milyen fokig szabad emelkedni ezen kezelési költségnek, a nélkül, hogy az tekintetbe volna veendő. Azt pedig, hogy a kezelési költség mellőzendő ott, a hol az által az eredmény Ausztriára nézve kedvezőbb lesz, de igen is tekintetbe veendő ott, a hol ezen költségeknek levonása ugyan csak Ausztriára nézve kedvezőbb eredményt szolgáltat, ezen elvet, reméljük, a birodalmi tanács tisztelt küldöttsége felállítani nem akarta, sem pedig annak elfogadását a magyar országos küldöttség részéről nem várhatta. Ha pedig nem oly opportunitási okok vezetik a tisztelt osztrák küldöttséget, — a mint meg vagyunk győződve arról, hogy nem vezetik, — ha ő is, miként a magyar orsz. küldöttség első üzenetében kijelenté, kész a számitás alapjának meghatározásánál azon elvet elfogadni, melyet ő