Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

80,1. szám. 175 tehetségi képességgel, hanem egyes meghatározott czikkek fogyasztásáról van szó, és hogy a fogyasztási képesség e nemének magában véve semmi köze sincs a tehetségi képességgel. Például igen jól el lehet képzelni, hogy valamely országban a pálinkát nagyban fogyasztják, mig egy másik, talán bortermelő országban igen kevés pálinkát isznak, s bizonyosan nem lehetne az elsőnek nagyobb pálinka fogyasztásából, az utóbbival szemben amannak nagyobb fogyasztási és tehetségi képességére következtetni. S valóban előre föltételezendők bizonyos különbségek a tehetségi képességben, s ha az ezzel összefüggésben áll, a fogyasztási képességben is, ha egy (kerekszám) 15 milliónyi népesség 30 százalékkal, ellenben egy (kerekszám) 20 milliónyi népesség 70 százalékkal járul a közös kiadásokhoz. A tisztelt magyar regnicolaris deputatio kijelenti végre becses jegyzőkönyvi kivonatában, hogy valóban nem tudja, mi volna azzal bebizonyítandó, midőn a birodalmi tanácsbeli deputatio kiszámítja, hogy az egyes vámpénztárak által eszközölt visszatérítések csaknem ugyanazon viszonyt tüntetik föl, mely a magyar korona országainak és a birodalmi tanácsban képviselt országok és királyságoknak vámbevételei közt létezik, t. i. körülbelől 13:87°/

0-ot. A birodalmi tanács küldöttsége első üzenetében valószínűleg nem egész részletesen és világosan fejezte ki magát az iránt, hogy mit akar azzal bebizonyítani, s azért kényszerítve van azt utólagosan pótolni. A deputatiók elé, összeülésük alkalmával a kormányok tudvalevőleg törvényjavaslatokat adtak át az osztrák-magyar monarchia minden országával közös-ügyek költségeihez való járulásról, tabellákkal együtt, melyek e javaslatok indokolását tartalmazzák. Kérdésül maradhat fenn, hogy az eljárás teljes összeegyeztethető-e a törvény szellemével, mely megszabja, hogy a küldöttségek az illető ministeriumok közbejövetelével dolgozzák ki a javaslatot (1867. decz. 21. törvény 36. §. b. t. 1. 146. sz.); mert e közbejövetel a deputatiók által eszközlendő kidolgozáshoz különbözik egy a ministeriumok által megállapított javaslat előterjesztésétől. Mivel azonban ily javaslat már előterjesztetett, a deputatiónak fontolóra kellett venni annak indokolását. Ez a tabellák stb. 6-ik lapján található s igy hangzik: „A közös vámvonalon kivitt pálinka, sör- és czukormennyiségek fogyasztási adóvissza„téritései az 1867. deczember -24-ilri törvény 2. pontja; az 1868. évi b. 1.1. 2. száma; s a magyar ,.1867-ik évi XIV. törvényczikk 3-ik §-a alapján közös kiadásnak tekintetik s a közös vámbevételekből fedeztetik." „E törvényes határozvány értelmében a birodalmi mindkét fele quotájának arányában terheltetik, mig az azok mindegyike által valóban fizetett adóvisszatéritések e viszonyt soha el nem „érték, sőt inkább, mint a II. B. tabella mutatja, az 1868. évtől bezárólag 1875-ig a birodalmi „tanácsban képviselt országok és királyságok pénztári közegeinél átlag 86.69°/o és a magyar korona „országainál 13.3i% fizettetett le az összes fizetésre került adóvisszatéritósekből pálinkáért, sörért „és czukorért." „A cs. kir. osztrák és a magyar királyi kormányok tehát abban egyeztek meg stb." Egyedüli okául tehát annak, a miért az 1867-ben.elfogadott és fennálló rendszer megváltoztatása szükséges a kormányi előterjesztés azt hozza föl, hogy a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénztári közegeinél átlag 13.3i°/

0 fizettetett le, az összes adóvisszatéritésekből, mig a birodalom mindegyik fele quotájának arányában terheltetik a visszatérítéssel. Hogy már most ez ok vagy egészen tarthatatlan, vagy hogy ugyan azon okból a vámbevételek közösségének megváltoztatása, akár egy praecipuum stipulalása által, akár bármely egyéb módon — szükségesnek látszik, azt ama számitásnak kellene bebizonyítani, melyről a tisztelt magyar regnicolaris küldöttség kijelentette, hogy valósággal nem tudja, mit lehet azzal bizonyítani. Mert a vámjövedék tiszta jövedelmére is áll az, hogy a birodalom mindkét felének a quota arányában esik javára, pedig a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénzVIII* 28*