Képviselőházi irományok, 1875. XXIV. kötet • 801. sz.

Irományszámok - 1875-801. A magyar királyi ministerium előterjesztése, a közös-ügyi kiadások hozzájárulási arányának ujból megállapitására kiküldött magyar országos bizottság jelentése tárgyában

801. szám. 145 Ugyanis megeshetik, hogy az austriai vámhivataloknál oly tárgyak megvámoltatnak, melyek a magyar korona országai részére vannak rendelve, és ezen eset talán gyakrabban előadja magát, mint az ellenkező. Ámde az idézett arány oly exorbitáns, hogy döntő bizonysága annak, mily nagy mérvben a birodalmi tanácsban képviselt országok a vámjövedelmek közösségénél fogva hátrányt szenvednek, mely tény azonban köztudomású dolog és Magyarország részéről történt nyilatkozatok által is bebizonyítva lőn. Ha tehát az 1867-ik évben a vámjövedék jövedelmei a közös kiadások fedezésére megszavaztattak, s ha a vámjövedelmekből még praecipuum sem követeltetett, mely különben is mindenütt egy vámterületté egyesült országokban, melyek szükséglete a megvámolt áruczikkekre nézve nem egyarántos, föltételeztetik akkor, az első a szabad forgalom érdekében történt, holott az utolsó csakis azon egy föltevés alatt elmaradt, mely a szabad forgalom elvéből háramlik, és ezzel a szükséges és elválhatlan összefüggésben áll. Egyedül e feltétel teszi elviselhetővé azt, hogy a vámjövedelmek, bár ezek terhei az inneni birodalom fele által aránytalan módon viseltetnek, mégis egész összességükben a közösügyekre fordítandók. Ez abból áll, hogy az adővissmtéritések, melyek a megadóztatott kivitelénél tétetnek, a vámjövedelemből fizetendők meg. Ez által az adóvisszatéritéseknél ama egyszerű eljárás előidézhető, mely a forgalom érdeke által föltételezve van. Ha tudniillik a visszatérítés csak azon állampénztár által eszközöltetnék, mely a visszatérítendő adó bevételezte, akkor a származási bizonylatok stb. beterjesztése nem volna mellőzhető. De ínég azon hátrány súlyos volta is, mely a vámjövedelmeknek a szabad forgalom érdekéből folyó közös felhasználásából az inneni birodalom felére háromlik, a visszatérítéseknek az ugyanazon érdekből föltételezett levonása által legalább némileg enyhittetik. Ha t. i. az összes adóvisszatóritósek fejében a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok pénztári közegeinél 86.69°/

0 ós a magyar korona országai közegeinél 13.3i°/

0 fizettettek, akkor ennek ellenében a vámbevételek is az előbbenieknél 86.3 °,

0-ot, az utóbbiaknál 13.7 °/o-°t. tettek, minélfogva egész egyforma százalékos arány létezik. De el nem nézhező az, hogy e vamjövedelmek, melyekre nézve a birodalmi tanácsban képviselt országok túlterhelve vannak, átlagosan évenkint 22.882,775 forintra lúgnak, holott a visszszatéritések, melyek iránt az emiitett országok, az ezen megterheltetést semmi módon kiegyenlitő kedvezésben részesülnek, csakis G.442,715 forintnyi évi átlagot tesznek. Bizonyára szükséges, és mindkét rész pénzügyi érdekében fekszik is: miszerint az adótörvények czélszerü határozmányai által ama viszásság elhárittassék, mely szerint az adóvisszatéritési összeg nagyobb, mint az illető tárgyért tényleg fizetett adó. Már az 1867-ik évben is senkisem volt kételyben aziránt, hogy nevezetesen a szesz- és répaczukor-adóra nézve fenálló törvények nagyon hiányosok és az állam pénzügyi érdekeit nagy mérvben károsítják. Ennélfogva a vám- és kereskedelmi szövetség XI. czikkelye, mely egyidejűleg a közösügyek hozzájárulása iránti törvénynyel életbe léptetett, azt tartalmazza, hogy a mindkét pénzügyminister által e czélból már megállapított törvényjavaslatok mindkét képviselőtestületnek alkotmányos tárgyalás végett legott fognak előterjesztetni. Nem feladata a küldöttségnek kutatni, mi okból nem történt ez, és mint törtónt, hogy az illető törvényhozás még mai napig is az 1867-ik évi álláspontjain áll. De ebből csakis az következik, hogy azon törvények reformja, már most erélyesen foganatba venni kell, nem pedig az, hogy a visszatérítési költségek viselése iránt változás megengedhető, mely változásnál, ha csakugyan bekeletkeznék, a főtételleli eléréssel, az ez által föltételezett is voltaképen elesnék, és a birodalmi