Képviselőházi irományok, 1875. XXIII. kötet • 765-800. sz.

Irományszámok - 1875-765. Törvényjavaslat, az 1875:XXXVI. t.-czikk hatályon kívül tételéről, valamint az 1871:VIII. és IX. t.-czikkek némely intézkedéseinek módositásáról

10 765. szám. fegyelmi eljárási szabályok alól kivegye: és reájok nézve a többi — birói jellemmel nem biró — államtisztviselőkre alkalmazásban levő eljáráshoz hasonló külön, administrativ természetű fegyelmi eljárást léptessen életbe. Az 1871 : VIII. törvényczikk az összes bírósági hivatalnokokat az ellenük intézendő fegyelmi eljárásra nézve a bírákkal egyenrangúvá tette; s igy javaslatom a segéd- és kezelőszemélyzet érdekeinek biztosítására nézve visszalépésnek látszhatik. De a visszalépés csak látszólagos. Mert azért azon törvény nem ruházta fel e hivatalnokokat sem az elmozclithatlanság vagy áthelyezhetlenség, sem a nyugdijazhatlanság birói jogaival; sőt a fennebb már idéztem 1871: IX. törvényczikk 5. §-a azok áthelyezését az igazságügyministerre bízván, világosan kimondja annak lehetőségét, hogy e hivatalnokok fegyelmi vétség következtében is áthelyeztethessenek. Ez mutatja, hogy ama törvényeknek a bírósági hivatalnokokra vonatkozó intézkedései nem képeztek egy szerves- és benső ellentmondásoktól ment — egészet. Az eredmény nem is lehetett egyéb, minthogy ezen hivatalnokokra nézve tulajdonkép két parallel haladó fegyelmi eljárás létezett; s a midőn a fegyelmi biró a rendes eljárás folytán hozott ítéletében egy büntetéssel már sújtotta, a kormánynak még jogában állt, s e jogát gyakorolta is, a hivatalnokot költségei megtérítése nélkül áthelyezni, sőt — miután ebben semmi törvény nem korlátozta — egyszerűen hivatalából el is mozdítani. Tényleg tehát az általam javasolt módosítás alig változtat a viszonyokon ; sőt épen nem változtat az érdekelt hivatalnokok helyzetén sem. Ellenben igen fontos elvi ós gyakorlati okok szólnak e módosítás elfogadása mellett. Elvi szempontból ugyan is némi jelentőséget lehetne annak tulajdonítani, hogy a különbség, melyet atörvény az ítélő bírák, s a velük egyenrangú ügyészek közt egyrészről; másrészről a többi bírósági hivatalnokok közt megtesz : a reájuk alkalmazandó fegyelmi eljárásban is kifejezésre jusson. Azon számos és szigorú formaságok, melyekben a birói felelősségi törvény a fegyelmi eljárást, átvezeti, kétségkívül helyükön vannak és szükségesek is a birákra nézve, kiket a törvény függetlenségük biztosítására számos oly előjoggal ruházott fel, melyeknek legcsekélyebbike is csak a törvényes eljárás szigorú formái közt létrejött birói ítélettel alterálható. Minő elvi értéke van azonban e formaságoknak oly hivatalnokokra nézve, kik ama birói jogokkal épen nem birnak, sőt mint tisztán administrativ jellemű tisztviselők a kormány-hatalom által teljesen függetlenül, ama birói eljárástól pusztán administrativ tekintetekből ós szabályok szerint áthelyezhetők, nyugdíjazhatok, vagy el is bocsáthatók. De még erősebbek a gyakorlati érvek. A jelenlegi rendszernek semmiféle előny által nem ellensúlyozott következménye az, hogy a bíróságok el vannak halmozva az aprólékos és jelentéktelen fegyelmi ügyek tömegével, melyek aránytalanul nagy részét veszik igénybe drága munkaerejűknek és idejüknek; és másrészről, hogy maguk a felek, kiknek vétsége egy egyszerű megdorgálással kiegyenlíthető volna, ezen rendszer mellett, mely egy vidéki járásbirósági írnok megfeddése végett a kir. táblákat is mozgásba hozza, rendkívüli idő, — munkaerő- és pénzveszteséggel vannak terhelve minden valóságos haszon nélkül. Hozzájárul még az is, hogy ezen formaságos eljárás mellett, melynél a büntetést a vétségtől gyakran hosszú időköz választja el, a rendesen csekély büntetés is hatását veszti; és a fegyelem fentartása azon hivatalnokoknak csekélyebb értelmi képzettséggel b5ró részével szemben rendkívül megnehezittetik, ha csak annak fentartására az administratiónak azon segédeszközei nem vétetnek igénybe, melyek aztán ez esetben minden költséges birói eljárást egyszerűen feleslegesekké tesznek. Javaslatom czólja különösen ezen gyakorlati bajokon segíteni; s egyrészről a bíróságok vállairól egy jelentékeny terhet levenni, de másrészről magukon az érdekelt feleken is könnyíteni. Javaslatom szerint a fegyelmi hatalmat ezentúl administrativ utón gyakorolnák: első sorban maguk a bíróságok a kebelükben alakítandó fegyelmi tanácsok által saját segéd- és kezelő-