Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

4 645. szám. A törvényhozás e szerint bankügyünkről nem intézkedvén, a helyzet a mai napig: az 1876. év előtti nem alkotmányos időből átszármazott, törvényes jelleggel nem biró status quo. Azaz: hazánkban forgalomban vannak a szabad, cs. osztr. nemzeti bank jegyei anélkül, hogy a törvényhozás elfogadásukat megparancsolta vagy az állam pénztárainak megengedte volna; ezek ép ugy, mkit az államjegyek, tényleges fizetési eszközöknek tekintetnek; az állam pénztárainál kész pénz gyanánt elfogadtatnak, s igy valósággal azon jogokkal bírnak, melyekkel csak akkor bírhat­nának, ha a törvényhozás ez irányban e módon határozott volna. Az osztr. nemzeti bank egyúttal folytatja üzletét Magyarországon és az általa kibocsátott, fönnebb érintett bankjegyekkel közvetíti a magyarországi kereskedelmi- és iparvilág hitelszükségeinek kielégítését, monopolisalva ezen állását, minthogy a törvényhozás időközben más intézetet ugyanazon vagy hasonló jogokkal és szabadalmakkal nem ruházott föl, és csupán ilyen jogok birtoka képesíthetett volna nagyobb pénz­intézetet arra, hogy mind a rendelkezésére álló eszközök bőségére, mind a kamatláb olcsóságára nézve a szab. osztr. nemzeti bankkal versenyezzen. Ezen helyzet fön nem tartható. Fön nem tartható minden egyéb politikai és gazdasági igen fontos okokon kivül már azon egyszerű oknál fogva sem, mivel az osztr. nemzeti bank sza­badalma a f. év végén lejár, s előre nem tudni, vájjon az osztrák törvényhozás ugyanezen bankot vagy más társulatot fog-e uj szabadalommal felruházni: milyen feltételek és alapszabályok mellett fogja felruházni; vájjon a módosított alapszabályok nyomán kibocsátott bankjegyek továbbra is — bár hallgatólag — tűrhetők lesznek-e rendszeres fizetési eszköz gyanánt hazai forgalmunkban s vájjon ezen uj társulat Ausztria részéről föl lesz-e jogosítva, és a maga részéről hajlandó lesz-e Magyarországon üzletét folytatni, és oly mérvben folytatni, hogy hazánk hiteligényei kellőleg figyelembe vétessenek és kielégíttessenek? Ha hitelintézményeink rendezése eddig el is halasztathatott, ily eshetőségekkel és ily bizonytalansággal szemben a kormány továbbá nem késhetett és bankügyünk rendezése továbbá el nem napolható feladattá vált. A kormány által benyújtott ós az osztrák-magyar banktársulat létesítéséről és szabadal­máról szóló törvényjavaslat töreksziü ezen kérdést megoldani. A bizottság, melyhez a képviselőház e törvényjavaslatot előzetes véleményadás végett utasította, azt behatóan tárgyalta, s lelkiismere­tesen megvizsgálta, vájjon a fönforgó viszonyoknak megfelelőleg az ország érdekében helyesen oldja-e meg kitűzött feladatát? Önök bizottsága mindenekelőtt kötelességének tartja kiemelni, hogy a tárgyalás alatt levő előterjesztés nem egyszerű törvényjavaslat, melynek elfogadására vagy elvetésére a jogosult alkot­mányos tényezők kizárólagos elhatározása a döntő. Ezen javaslat nemzetközi szerződés, két egyen­jogú állam egyessege, melynek létrejötte a két állam kormányának és törvényhozásának összhangzó szavazatától függ. Ha egyszerű bankakta létrejötte forogna szóban, Önök bizottsága főfeladatának tekintette volna azt vizsgálni, vájjon a javaslatba hozott törvény elméletileg kifogástalanul helyes alapokra van-e fektetve; megfelel-e a más országokban észlelt tapasztalatok követelményeinek és adott viszonyainknak, s vájjon kivihetősége eléggé van-e biztosítva? Midőn azonban a kormáy az önálló és független bank eszméjéről tiz esztendőre lemond, s olyan javaslatot terjeszt elő, mely a lajthántuli országokkal együttesen felállítandó közös bank engedélyezését czélozza, a fönebb érintett kérdések nagy része lényegtelenné válik. A javaslat compromissumnak teirintendő, mely egymástól gyakran eltérő két érdek összeegyeztetését, a kölcsönös nehézségek áthidalását czélozva, nem az absolut helyest és czélszerüt, hanem csak a relatív jót és hasznost iparkodik elérni. Szemben az ily törvényjavaslattal természetesen elesik sok igen fontos elméleti és gyakorlati kérdésnek megvitatása, s ehhez képest az Önök bizo'tsága csakis e két kérdést tűzhette ki tanács­kozásai czóljaiul :

Next

/
Thumbnails
Contents