Képviselőházi irományok, 1875. XX. kötet • 645-690. sz.

Irományszámok - 1875-645. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában

645. szám. 3 64L5. szám. A bankügyi bizottság jelentése, az osztrák magyar banktársulat létesítéséről és szabadalmáról sz. törvényjavaslat tárgyában. Az 1867-iki törvényhozásnak jutott azon fontos hivatás, hogy Magyarországnak felfüggesztett alkotmányát visszaállítva, hazánk önállóságát biztosabb alapokra fektesse. E törvényhozás egyik főMadatául tűzte ki azon viszony megállapítását, melyben hazánk a monarchia többi országaihoz jövőre álljon. Az 1867-ik évi törvények felsorolják e szerint mindazon ügyeket, melyek a pragmatica sanctio folytán Magyarország és a korona többi országai és tartományai között közösek, szintúgy' azon ügyeket is, melyek közöseknek ugyan nem tekinthetők, de azon érdekegységnél fogva, mely a monarchia két államát összefűzi, egyöntetüleg és egy és ugyanazon alapon intézendők el. E törvények meghatározzák egyszersmind a módot, mely- szerint ezen közös és közös érdekű ügyek tárgyalandók. Ezen ügyek közt a bankügy nem foglaltatik. Az 1867-ik évi XVI. t. ez. a pénzláb egységét közös érdekűnek nyilvánítja, de ennél tovább nem terjed. Olyan intézet vagy intézetek szabadalmazása vagy engedélyezése, melyek a fizetési eszközök szükséges szaporitása, a pénzforgalom könnyebbitése, a kereskedelem és ipar-hiteligényeinek kielégítése czéljából Magyarországon jegyet kibocsátó joggal felruháztatnak: a monarchia többi országaira való tekintet nélkül kizárólag a magyar törvényhozás önálló jogkörébe tartozik; más szavakkal: bankügyünk rendezése, rendszeresítése és fejlesztése kizárólag belügyünk. Hogy kormányaink és törvényhozásunk ezen ügyet sem 18fi7-ben, sem a reá következett években föl nem karolták, s hogy bankügyünk rendezésére vonatkozó javaslatok a törvényhozás elé nem terjesztettek: ez főleg annak tulajdonitható, hogy az egymásra következett kormányok ép ugy, mint az egymásra következett országgyűlések az időpontot ily irányú nagyszabású alkotások megindítására, a tényleges viszonyok gyökeres megváltoztatására, alkalmatosnak és sikerrel • kecsegtetőnek nem találták. Pénzügyi és gazdasági önállóságunknak legelső éveiben a pénzvilág aggodalmakat ós kételyeket támasztott ós táplált viszonyaink folytonossága és állandósága iránt, mely aggodalmak ós kételyek uralma alatt méltán kellett óvakodnunk ily nagy horderejű lépés megtételétől. Rövid idővel ezután hazánk anyagi erejét mélyen sújtott pónzválság következett be, s ezt követte Európa két nagy hatalmának végzetes háborúja: olyan időszakok, melyek pénzügyi nagy müveletekre a legkevésbbé alkalmatosak. Nemsokára a német-franczia háború után hazánk pénzügyi helyzete még kényesebbé s nagyszabású müveletek keresztülvitelére napról napra nehezebbé vált. 1*