Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-608. Törvényjavaslat, a déli vasut megosztása, illetőleg olaszországi vonalainak eladása tárgyában létrejött állami szerződés beczikkelyezéséről

608. szám. 295 Az osztrák-kormány ugy a déli vasúttal, mint az olasz kormánynyal kötendő • szerződések tervezetét egyúttal átküldvén, kérte a m. kir. kormány hozzájárulását, kijelentvén, hogy a mig az előbbi az osztrák-magyar kormányok képviselői és a déli vasuttársulat közt, addig az utóbbi, mint nemzetközi szerződés az osztrák-magyar monarchia képviselője ós az olasz kormány meghatalmazottja közt fogna megköttetni. A m. kormány az eladásra vonatkozó javaslatnak alapjául szolgáló tervezetek érdeme tekintetében azon elvből indult ki, hogy Magyarországra határozottan nyereség, ha az addig Parisból kormányzott egyesült osztrák olasz déli vasút társulat, melynek közlekedési politikája addig különösen magyar forgalmi szempontból itélve, csakis károsnak volt jelezhető, — ezentúl oly állásba helyeztetik, a mely alkalmat és módot nyújt arra, hogy a vasutat saját jól felfogott érdekében is eddigi irányzatától elterelje, és speciális osztrák-magyar közlekedési ós forgalmi politikára kényszerítse. B czélt pedig első sorban az által vélte elérhetőnek, ha a déli vasuttársulat működési köre kizárólag osztrák-magyar vonalaira szorittatik s az az eddig károsnak bizonyult külföldi befolyás alól egészen felszabadittatik, egy szóval, ha az oly rég sürgetett megosztás létesíttetik s az osztrák-magyar kormányok felügyeleti joga teljes mérvben érvényesíttetik. Másrészt nem állhatott érdekében a magyar kormánynak a baseli szerződés részleteinek s az e szerződésből a társulat pénzügyeire kiható következményeknek bírálatába bocsátkoznia, a mennyiben egyrészt a társulat, mint olyan Magyarországon székhelylyel nem bírván, fenálló törvényeink szerint külföldi társulatnak tekintendő s tényleg is az osztrák törvények alatt alakult; azon körülmény pedig, hogy Magyarországon is bir vasutvonalakkal, e jogi természetén egyáltalán mit sem változtat, mihez képest pénz ós hitelügyeinek állása is egyedül a társulat mint olyan felett közvetlen felügyeletet gyakorló cs. kir. kormányt illetheti, másrészt pedig, mert épen ezen körülménynél fogva a felmerülhető pénzügyi kérdésekből folyó következményekórt felelősség bennünket egyáltalán nem terhelvén, ily bírálat nem csak felesleges lett volna, de esetleg jogviszonyunkra nézve praejudiciumul is szolgálhatott volna. Mindezeknél fogva tehát a magyar kormány a bécsi kormánynak válaszában kijelentette, miként a déli vasút olaszországi vonalainak eladására nézve tett javaslatait és pedig ugy az eladás elvi feltételeire, valamint az eljárás módozataira nézve maga részéről elfogadhatóknak tartja s a szerződés megkötéséhez a magyar törvényhozás jóváhagyásának fentartása s annak határozott kikötése mellett, hogy a szerződés által létesítendő uj viszonyból Magyarországra, nézve semmi uj teher nem háromolhat, elvi hozzájárulását jelentette ki. Ezenkívül utasította egyszersmind a tárgyalásokhoz kiküldött képviselőjét, hogy a déli vasúttal fenálló jogviszonyunknak kedvezőbbé tétele, sőt ezen jogviszonyunk esetleg teljes átalakítását előmozdító kikötések, illetőleg megállapodások létesítése tekintetéből a szükséges tárgyalásokat egyidejűleg indítsa meg, s az olaszországi vonalak eladására irányzott tárgyalásokhoz való tényleges hozzájárulásunkat, ezen egyidejűleg folytatandó egyezkedés eredményétől tegye függővé. Hosszas ós beható tárgyalások után sikerült a kormánynak oly kedvezményeket s egyes később esetleg vitássá válható kérdések oly magyarázatát kieszközölni, melyek által a magyar állam nem csak minden ujabb terheltetés ellen biztosíttatik— de a déli vasúttal fenálló jogviszonya kedvezőbbé alakul. Ezen czélt tartotta szem előtt a kormány e tárgyalások folyamán első sorban s mindenek felett, mert a társulat pénzügyi viszonyainak újbóli alakulása reánk nézve csak mellékes kérdés lehetett s inkább a társulat territoriális hatóságát: a cs. kir. osztrák kormányt érdekelte. Kitűzött eme czélnak elérése tekintetéből tehát követeltük s kieszközöltük, hogy a déli vasut-társulat: 1-ször lemond mindenkorra engedély-okmányának 23. és 24. §§-ban a Duna jobb partján Magyar-, Horvát- s Tótország területén vezetendő vasutakra nézve nyert előjogáról;