Képviselőházi irományok, 1875. XVI. kötet • 559-609. sz.

Irományszámok - 1875-608. Törvényjavaslat, a déli vasut megosztása, illetőleg olaszországi vonalainak eladása tárgyában létrejött állami szerződés beczikkelyezéséről

296 608. szám. 2-o'r kötelezi magát a magyar kormány kívánságára azonnal Budapesten megfelelő meghatalmazásokkal s berendezésekkel ellátott igazgatási közeget a műszaki s kereskedelmi üzlet czéljaira, illetőleg egy rendszeres hatáskörrel biró képviselőséget felállítani; . 3-szor kötelezi magát a magyar vonalai után, 1880. évtől esedékes jövedelmi adónak közvetlenül a magyar államkincstárba Budapesten leendő befizetésére. Végre 4-szer. Kijelenti, hogy a magyar kormánynyal szemben ezen eladási üzletből folyólag nem fog nagyobb kötelezettséget vagy felelősséget támasztani, mint a mely az osztrák-magyar hálózatra nézve szerződésileg megállapított mértföldonkinti 100,000 forintnyi oomulativ összbruttó biztosításból ered. Ellenben az osztrák cs. kir. kormány annak constatálása mellett, hogy a déli vasút megváltozott, viszonyai folytán a vasút eddigi jogi viszonyai á monarchia két részével szemben változást nem szenvedhetnek s igy ez utóbbiakra uj terhek sem hárulhatnak, kijelenti, hogy azon körülmény, miszerint a szóban forgó egyezmény 2. §-ban arra nézve, hogy az ott megállapított 27.446,892 frt 75 kr. ós 30 millió lira kinek részére lesznek fizetendők, határozat nem hozatott sem az ezen czim alatt eddig fizetett ós még fizetendő összegek természetét illetőleg, sem pedig a m. kir. kormány azon álláspontját illetőleg, mely szerint ezen összegeket, mint a közös activakhoz tartozókat tekinti, semmiképen praejudiciumot nem képezhet; kijelenti továbbá, miszerint a magyar kormány kívánságára bármikor kész a eléli vasút osztrák-magyar vonalainak elválasztása iránti tárgyalásokba bele bocsátkozni. A mi már a fentebb elsorolt kikötéseket illeti, ki kell különösen emelnünk a déli vasuttársulat lemondását engedélyokmánya 23. és 24. §§-ban kikötött jogáról, mely lemondás a Dunán tul létesítendő vasutak engedélyezését illetőleg az államot szabad rendelkezési jogába ismét visszaállítván, abból ránk nézve a jövőben, ma még egyátalán meg sem ítélhető haszon háromolhatik. Nem csekély értékű különben azon másik kikötés is, mely szerint a társulat Budapesten egy kellő felhatalmazásokkal ellátott igazgató-közeget kívánatra azonnal felállítani köteles, a mennyiben ez által a magyar kormánynak már egyelőre is nagyobb befolyás biztosíttatik a déli vasút magyar vonalainak üzletére s forgalmi politikájára. De különös fontosságot kell tulajdonitanunk az osztrák kormány azon kijelentésének, hogy kívánságunkra bármikor kész a déli vasút magyar s osztrák vonalainak elválasztása iránti tárgyalásokba bocsátkozni, a mennyiben végczélunk a pályával szemben csak is az lehet, hogy magyarországi vonalait az állam részére megszerezzük s e tekintetben van szerencsénk megjegyezni, hogy a kormány egy általa e czélból kiküldött bizottság által a szükséges előtan'ulmányozásokat már is megtétetvón, ma már mindazon részletes adatok, kiszámítások s tanulmányozások birtokában van, melyek szükségesnek bizonyultak, hogy a vonalok említett megszerzéséi czélzó tárgyalások s alkudozásoknál érdekeinknek megfelelő állást foglalhassunk, megjegyezzük továbbá, hogy a kormány ezen előtanulmányok birtokában most már kötelességének ismerendi a nyomasztó politikai' s általános pénzügyi viszonyok kedvezőbbre fordultával az említett tárgyalások azonnali folyamatba tételét szorgalmazni, s kedvező eredmónynyel lett befejezésük után e tárgyra vonatkozó előterjesztéseit az országyülé'snek alkotmányos tárgyalás végett élőterjeszteni. A fent elősorolt kedvezmények kieszközlése s az e czélból szükségesnek talált nyilatkozatok kiállítása után tehát a cs. kir. kormány s a déli vasút között hozzájárulásunkkal kötendő szerződés elfogadását többé meg nem tagadhattuk, minél fogva ezen szerződós a m. királyi kormány képviselője által aláíratott, valamint az államszerződés szövege a két kormány képviselőinek jelenlétében hitelesittetvén, e tényről ugyanazok jegyzőkönyvi alakban múlt évi február 25-én bizonylatukat ki is állították. Tgy álltak a dolgok, midőn az időközben lelépett olasz kormány helyett megalakult uj kormány kijelentette, hogy a baseli egyezményt el nem fogadja.