Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.
Irományszámok - 1875-553. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról
553, szám. 237 Egy közös „osztrák-magyar banktársnlatnak" a törvényjavaslathoz mellékelt alapszabályok értelmében 10 évre leendő alakitása által ezen veszélyeknek eleje vétetik és a mellett, hogy az ország jogai épen fentartatnak, az ország kereskedelmi, ipar és hitelügye részére minden átmenetig bajok és nehézségek nélkül azon előnyök biztosittatnak, melyek egy rendezett hitelszervezet folyományát képezik. Arra nézve, hogy ezen, az egész monarchiára kiterjedő kizárólagos szabadalom kire ruháztassék, a kormány épen az átmenet nehézségeire való tekintettel azon nézetből indult ki,'hogy az alkudozások első sorban azon társulattal folytatandók, mely ezen szabadalmat a monarchia egész területén — habár nálunk törvényes elismerés nélkül — 1816 óta tényleg gyakorolja, mely az ily szabadalom gyakorlására szükséges pénzerővel rendelkezik, megszilárdult hitelnek örvend; s igy leginkább képesítve van arra, hogy fzletét e monarchiában s különösen hazánkban is az átmenet nehézségeinek megelőzésével folytassa. Ez oknál fogva óhajtja a kormány a szabadalmazott osztrák nemzeti bankkal, ha vele mint rószvénytársulattal a bemutatott alapszabályok értelmében az egyesség létrejöhet, megkötni a törvény 3. §-ában emiitett s a törvény kiegészítő részét képező egyezményt, melynek értelmében a „szab. oszt. nemzeti bank" „osztrák-magyar banktársulattá" alakulván át, ez utóbbi mint az előbbeniek jogutódja — annak minden jogait és tartozásait átvállalja, s annak üzletét minden fennakadás nélkül az uj alapszabályok értelmében folytatja. Mily módon nyertek kifejezést ezen főtekinteten kívül az emiitett többi szempontok, melyek a. kérdés megoldásánál a kormányt vezették, azt a szabályok ide vonatkozó részei mutatják. Az intézetnek az 1. §-ban megállapiíoít czége „osztrák-magyar banktársulat" tekintettel annak állására és szervezetére lett ekképen megállapítva. A banktársulat a magyar korona országai számára Budapesten főintézetet (igazgatóságot) állit fel, melynek kezeibe van letéve a magyarországi banküzlet közvetlen vezetése, és igy ez által biztosítva van az ország valódi hitelszükségleteinek kielégítése A bankfiókokat illetőleg megjegyzendőnek vélem, hogy jelenleg a magyar korona országaiban csak 6 fiók áll fenn, melyek működése a jelzálog hitelüzletet kivéve — a bank minden többi üzletágaira kiterjed, — még pedig Budapest, Debreczen, Temesvár, Nagyszeben, Brassó ós Fiúméban; mert ezenkivül a banknak Kassán és" Zágrábban is van tisztán csak a kölcsönüzlettel íoglalkozó fiókja, melyek azonban állami közegek által láttatnak el. Az alapszabálytervezet 2. czikke értelmében az osztrák-magyar banktársulat köteles a szabad, osztrák nemzeti bank jelenleg fenálló • fiókjai üzletét változatlanul folytatni, s azonkívül az illető kormány által a ministertanácscsal egyetórtőleg constatált szükség folytán uj fiókokat állítani. Az alapszabályok ezen intézkedésének megfelelően a szabad, osztrák nemzeti bank a fenn említett „egyezmény" V. pontjában a maga és illetőleg az általa alakítandó osztrák-magyar banktársulat nevében kötelezettséget vállal a magyar korona országaiban 1878. évben 4, 1879-ben pedig 3 uj fiókot a magyar ministerium által kijelölendő helyeken felállítani; ezenkivül még további 3 fiók felállítása is kiköttetett. A magyar kormány azt hiszi, hogy a fiókok ezen száma, főleg ha azok székhelyei gondosan megválasztatnak, kapcsolatban a már tényleg gyakorlatban levő levelezési hitelintézmény fejlesztésével, az ország szükségletének meg fog felelni; különben a kormány leendő tapasztalatai alapján a körülményekhez képest még több fiók felállítását követelni kötelességének ismerendi. Az alapszabályok 3. §-ában szükségesnek találtatott világosan kimondani, hogy az alakitandó „osztrák-magyar banktársulat" a jelenleg fennálló szabad, osztrák nemzeti bank jogutódjai s ennélfogva ez utóbbinak összes követelései és tartozásai már ezen alapszabályok s az azokat jóváhagyó törvény erejénél fogva az osztrák-magyar banktársulatra háromlanak át. A 4—11. §§. az alaptőkéről, részvények és részvényesekről szólanak.
