Képviselőházi irományok, 1875. XIV. kötet • 502-558. sz.

Irományszámok - 1875-553. Törvényjavaslat, az osztrák-magyar banktársulat létesitéséről és szabadalmáról

238 553. szám. Az osztrák nemzeti bank jelenlegi alap-tőkéje 90 millió forintot tesz, mely 150,000 részvényre van befizetve. E részben változást tenni sem szükségesnek, sem czélszerünek nem találtatott, miután egyrészt a jelenlegi alaptőke — melynél nagyobbal Európában csak az angol bank bir — bőségesen elégséges, másrészt a részvényeknek más értékfokozatok szerinti beosztása anélkül, hogy az által valamely üdvös czél eléretnék, sok nehézséget és zavart okozott volna. A 6. §. azon intézkedése, melynél fogva a banktársulat feloszlása, vagy a jelzáloghitelosztálynak a többi üzleti osztályoktól elkülönitése esetében a záloglevelek biztosítására a banktársulat részvénytőkéjéből oly külön alap fog kihasittatni, mely az akkor forgalomban levő zálogleveleknek legalább is egy tizedével egyenlő, teljesen megfelel az 1876. évi XXXVI. t -ez. szellemének. A közgyűlésről szóló 12—24. §£-ból csak azt vélem külön felemlitendőnek, hogy a közgyűlésben csak osztrák és magyar honpolgárok vehetnek részt; a jegykibocsátási szabadalom természetéből folyik, hogy a külföldi részvényesek befolyása szükségkép kizárandó, hogy továbbá a közgyűlésben csak 20 részvény birtokosa vehet részt s egy szavazatnál többet nem gyakorolhat, s hogy végre a közgyűlés egy évre alakulván, ez év folyamában tartandó ülésekben csak ugyanazon személyek vehetnek részt. Mindezen, a köztörvényektől eltérő intézkedéseket egy jegybank-társulatnak más részvénytársulattól sok tekintetben eltérő természete s az ország anyagi jólétére oly hatalmas befolyást gyakorló privilégiált állása teszi szükségessé. A II. czim többi intézkedései külön indokolást nem kivannak, miután azok részint a részvénytársulatok tekintetében fennálló általános törvényes szabályokkal összhangzásban vannak, részint különösen a választásokat illetőleg a bank szervezetére vonatkozó későbbi czimekkel állanak szoros kapcsolatban. A IV. czim (25—44. §§.) a banktársulat központi vezetését szabályozza. E központi vezetés a részvénytársulat fogalmának s jogi természetének szükséges folyománya. Minden részvénytársulat vagyona kezeléseinek és egyáltalában társulati ügyei elintézésének valamely központi közegében kell összpontosulnia; ily irányadó központra még inkább van szüksége egy ily nagyfontosságú intézetnek, mely működését a monarchia mindkét részére kiterjesztvén, s egy oly életbe vágó s az összes gazdasági viszonyok oly mélyen benyúló kizárólagos szabadalmat gyakorolván, oly könnyen zavart s kiszámithatlan kárt okozó ellentétes intézkedéseket a leggondosabban kerülni tartozik s a banküzlet természeténél fogva a pénzpiacz esélyei s egyéb körülmények ügyes felhasználásával rendesen halasztást nem tűrő intézkedéseket tenni kénytelen. Ezen központi vezetést az alapszabályok 25-ik és következő szakaszai a „főtanácsra" (Greneralrath) ruházzák. A kormány kívánsága e részben oda irányul, hogy egyrészt ezen „főtanács" feláHitása által . a „budapesti igazgatóság" ("39. §,) hatásköre az elkerülhetlen szükségnél jobban meg ne szorittassék, s hogy másrészt az ország érdekei a főtanácsban kellően képviselve legyenek. Mindkét irányban emelhető igényeknek a kormány a főtanács hatáskörének lehető szűk körvonalozása és annak szervezése által igyekezett megfelelni. A főtanács hatásköre elvi intézkedésekre, utasítások kiadására, a tisztviselők és egyéb alkalmazottak kinevezésére, s az összes kezelés felett gyakorlandó felügyeletre és ellenőrzésre terjed ki. Ezenkívül a főtanácsnak az igazgatóságok által választott váltó-birálók tekintetében „vető" joga van. Végül a főtanács kezeiben összpontosul szükségképen a jelzálog hitel-üzletvezetése, miután eltekintve attól, hogy a jelzálog hitel-üzlet szorosan véve nem is tartozik egy jegybank feladataihoz s a banktársulat, melynek ezen üzletágra nézve nincsen kizárólagos szabadalma, azt csak mellóküzletképen folytatja, a záloglevélüzlet ketté választása, tekintettel a záloglevelek felette örvendetes